Oktatási reformra készül Szlovákia a "tragikus" 2022-es PISA-eredmények miatt

Matematikából és szövegértésből is az elmúlt évek legrosszabb eredménye született.

  • Székács Linda

Tantervreformra készül Szlovákia, miután Tomáš Drucker oktatási miniszter „nemzeti tragédiának” nevezte a legfrissebb PISA-eredményeket - írta meg az Euractiv.

A hírek szerint a szlovák tanterv megreformálásán körülbelül 300 szakértő dolgozik. A legnagyobb problémát szerintük az jelenti, hogy a jelenlegi tanterv főként a memorizáláson alapszik. A diákok megszokták, hogy az órákon 80 százalékban a tanár beszél, és csak 20 százalékban várnak el tőlük valamilyen aktivitást.

Erika Fabiánová, a rozsnyói általános iskola igazgatója és a Denník SME munkatársa szerint döntő fontosságú, hogy a gyerekek ne csak passzív befogadók legyenek. Az általa vezetett intézményben éppen ezért már új tanterv szerint oktatnak, beépítve az órákba a beszélgetéseket, a gyakorlást.

A december 5-én megjelent, 2022-es PISA-felmérés eredményei szerint a 15 éves szlovák gyerekek a valaha volt legalacsonyabb eredményeket érték el matematikából: a 2018-as 486 pontos eredményhez képest 2022-ben már csak 464 pontot értek el, de szövegértésből sem teljesítettek még ilyen rosszul (447 pont), és természettudományokból is a második legrosszabb eredmény, 462 pont született. Mindezek alapján az ország globálisan a 38., az EU-tagállamok között pedig a 22. helyen végzett.

A jelentős romlás okaként a koronavírus-járványt és a pandémia miatti bezárásokat teszik felelősség, főként, mivel a bezárások időtartama Szlovákiában volt az egyik leghosszabb a világon.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.