Oktatási reformra készül Szlovákia a "tragikus" 2022-es PISA-eredmények miatt

Matematikából és szövegértésből is az elmúlt évek legrosszabb eredménye született.

  • Székács Linda

Tantervreformra készül Szlovákia, miután Tomáš Drucker oktatási miniszter „nemzeti tragédiának” nevezte a legfrissebb PISA-eredményeket - írta meg az Euractiv.

A hírek szerint a szlovák tanterv megreformálásán körülbelül 300 szakértő dolgozik. A legnagyobb problémát szerintük az jelenti, hogy a jelenlegi tanterv főként a memorizáláson alapszik. A diákok megszokták, hogy az órákon 80 százalékban a tanár beszél, és csak 20 százalékban várnak el tőlük valamilyen aktivitást.

Erika Fabiánová, a rozsnyói általános iskola igazgatója és a Denník SME munkatársa szerint döntő fontosságú, hogy a gyerekek ne csak passzív befogadók legyenek. Az általa vezetett intézményben éppen ezért már új tanterv szerint oktatnak, beépítve az órákba a beszélgetéseket, a gyakorlást.

A december 5-én megjelent, 2022-es PISA-felmérés eredményei szerint a 15 éves szlovák gyerekek a valaha volt legalacsonyabb eredményeket érték el matematikából: a 2018-as 486 pontos eredményhez képest 2022-ben már csak 464 pontot értek el, de szövegértésből sem teljesítettek még ilyen rosszul (447 pont), és természettudományokból is a második legrosszabb eredmény, 462 pont született. Mindezek alapján az ország globálisan a 38., az EU-tagállamok között pedig a 22. helyen végzett.

A jelentős romlás okaként a koronavírus-járványt és a pandémia miatti bezárásokat teszik felelősség, főként, mivel a bezárások időtartama Szlovákiában volt az egyik leghosszabb a világon.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.