Mentorok fogják felügyelni, hogy bejárnak-e a diákok az iskolába az Egyesült Királyságban

Hatalmas problémát jelent az iskolai hiányzás az Egyesült Királyságban, a kritikusok szerint a kormány nem kezeli megfelelően a helyzetet.

  • Tornyos Kata

Rengeteg diák hiányzik az iskolákból Angliában, ezért az oktatási miniszter bejelentette, hogy „jelenléti mentorokkal” próbálnak javítani a helyzeten – írta meg a Guardian. Tavaly ősszel és tavasszal a becslések szerint mintegy 1,5 millió tanuló hagyta ki az óráinak legalább 10 százalékát.

Az Oktatási Minisztérium által tavaly kiírt 15 millió fontos pályázat becslése szerint a felvett mentorok kezdetben 3600 gyerekkel dolgoznának egy évig, ezen felül további 1600 gyerekkel foglalkoznának a három éves tesztidőszak alatt.

Könnyű elhelyezkedni friss diplomával, mégis sok az iskolaelhagyó Magyarországon
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.

A kritikusok szerint a kormány nem kezeli elég hatékonyan a problémát:

"Régóta mondjuk, hogy a kormánynak mielőbb országos szintűvé kell tennie a jelenléti mentorprogramot, mert a probléma mérete jóval túlnő a kormány által felvetett megoldásokon. 140,000 olyan gyerekről tudunk, akik iskolában töltött idő legalább feléről hiányoztak, és a kormány programja csak elenyésző részüket éri el. Ez egy valós probléma hosszú távú következményekkel, és úgy véljük, hogy a kormány nem tesz eleget a megoldás érdekében."

– mondta Jessica Prestidge, a Szociális Igazság Központ intézet helyettes politikai igazgatója.

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.