Mentorok fogják felügyelni, hogy bejárnak-e a diákok az iskolába az Egyesült Királyságban

Hatalmas problémát jelent az iskolai hiányzás az Egyesült Királyságban, a kritikusok szerint a kormány nem kezeli megfelelően a helyzetet.

  • Tornyos Kata

Rengeteg diák hiányzik az iskolákból Angliában, ezért az oktatási miniszter bejelentette, hogy „jelenléti mentorokkal” próbálnak javítani a helyzeten – írta meg a Guardian. Tavaly ősszel és tavasszal a becslések szerint mintegy 1,5 millió tanuló hagyta ki az óráinak legalább 10 százalékát.

Az Oktatási Minisztérium által tavaly kiírt 15 millió fontos pályázat becslése szerint a felvett mentorok kezdetben 3600 gyerekkel dolgoznának egy évig, ezen felül további 1600 gyerekkel foglalkoznának a három éves tesztidőszak alatt.

Könnyű elhelyezkedni friss diplomával, mégis sok az iskolaelhagyó Magyarországon
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.

A kritikusok szerint a kormány nem kezeli elég hatékonyan a problémát:

"Régóta mondjuk, hogy a kormánynak mielőbb országos szintűvé kell tennie a jelenléti mentorprogramot, mert a probléma mérete jóval túlnő a kormány által felvetett megoldásokon. 140,000 olyan gyerekről tudunk, akik iskolában töltött idő legalább feléről hiányoztak, és a kormány programja csak elenyésző részüket éri el. Ez egy valós probléma hosszú távú következményekkel, és úgy véljük, hogy a kormány nem tesz eleget a megoldás érdekében."

– mondta Jessica Prestidge, a Szociális Igazság Központ intézet helyettes politikai igazgatója.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.