Január 11-én indul a pályázás. Mutatjuk a legfontosabb részleteket.
Idén folytatódik a hátrányos helyzetű, tehetséges, szakképzésben tanuló diákokat támogató Apáczai Ösztöndíjprogram, amely akár havi 34 ezer forint összeggel támogatja a hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredményű tanulókat 7-19 hónapon keresztül - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
A KIM közleménye szerint a 6,2 milliárd forint keretösszegű program az anyagi ösztönzés mellett - mentorok bevonásával - tehetséggondozó támogatást is biztosít a középiskolások számára. A rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján jogosult tanulók a pályázatokat 2024. január 11-től nyújthatják be a KRÉTA rendszer elektronikus pályázati felületén.
"A pályázat benyújtására nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkező szakképző iskola és technikum 9., 10., 11. és 12. évfolyamának tanulói jogosultak. A program a tanulmányi eredménytől függő 16, 25 vagy 34 ezer forintos havi anyagi ösztönzés mellett - mentorok bevonásával - tehetséggondozó támogatást is biztosít teljes időtartamában"
- közölte a minisztérium.
Emlékeztettek: 2020-ban a szakképzés megújításával az ösztöndíjrendszer is átalakult, így az ágazati alapoktatás ideje alatt minden tanuló általános havi ösztöndíjban részesül. A nappali képzésben, szakképzési munkaszerződéssel nem rendelkező tanulók az ágazati alapoktatást követően tanulmányi eredményeik alapján akár havi 59 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak, amit tanulmányaik előrehaladtával a duális képzésbe bekapcsolódva munkabér válthat fel.
A duális képzésben résztvevő tanulók a minimálbér 43-72 százalékára számíthatnak, így a munkabérük elérheti a 168 ezer forintot is havonta. Szintén a megújult szakképzési rendszer vívmánya a pályakezdési juttatás. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg, amit szakmai karrierjük beindítására, akár eszközök beszerzésére is fordíthatnak.
A tárca ismertetése szerint az Apáczai Ösztöndíjprogram az indulása óta eddig 6260 hátrányos helyzetű, jó tanulmányi eredményű tanulót támogatott havi 16 ezer, illetve 34 ezer forint összeggel, 7-19 hónapon keresztül.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
