"2024. május 31-ét követően a pedagógus szakképesítést vagy szakképzettséggel rendelkező pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett" - szerepel a státusztörvény végrehajtási rendeletében.

Január 1-jén életbe lép a pedagógusok új életpálya-törvénye, ismertebb nevén státusztörvény, "bosszútörvény." A 84 oldalas jogszabály több pontjában is rendelkezik arról, hogy a továbbiakban kik, és milyen végzettséggel dolgozhatnak a nevelési és oktatási intézményekben, iskolákban és óvodákban.

A törvény egyik legérdekesebb rendelkezése, hogy a pedagógusoknak esküt kell tenniük ahhoz, hogy taníthassanak, az egyébként is súlyos tanárhiányon pedig tovább ronthat az a rendelkezés, hogy januártól azokat az óraadó tanárokat is el kell majd bocsátani, akik eddig pedagógiai végzettség nélkül tartottak órákat az iskolákban. Ilyen lehet például egy informatikus, akit másodállásban digitális kultúra tanárként alkalmaznak egy intézményben, vagy például egy társadalmi felelősségvállalásból fizikát tanító mérnök, vagy kémiát tanító vegyész.

Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy több helyen nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki taníthasson, ennek viszont feltételei vannak. Természettudományos területen például csak akkor lehet majd tanítani, ha valaki vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is, aki pedig ennek nem tesz eleget vagy nem vállalja, azt sajnos el kell bocsátani, holott tudunk olyan intézményekről, ahol eddig heti 30 órában tanított fizikát mérnök, óránként 4500 forintért.

A törvény további fontos rendelkezéseit az alábbiakban szedtük össze nektek:

• Az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.
• Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait alapfokozattal és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.
• Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
• Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskolaelőkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.
• Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán – alkalmazható az is, aki alapfokozattal és nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik.
• Az iskolai nevelés-oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az iskolai nevelés oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán pedagógusmunkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
• Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 2. mellékletben foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.
• A természettudomány tantárgyat az iskolai nevelés-oktatás ötödik, hatodik és tizenegyedik évfolyamán az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár, környezettan szakos tanár, természetismeret-tanár pedagógusmunkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik
• Az iskolai nevelés-oktatás hetedik, nyolcadik évfolyamán a biológia, a fizika és a kémia tantárgyak összevonásával megvalósított integrált természettudomány tantárgyat az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár vagy kémiatanár pedagógusmunkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
• Szakgimnáziumban a komplex természettudomány tantárgyat taníthatja – témakörök szerint – az is, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
• A fenntarthatóság tantárgyat az is taníthatja az iskolai nevelés-oktatás kilencedik és tizedik évfolyamán, aki pedagógus-munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkezik, továbbá szakirányú továbbképzés vagy legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket, az iskolai nevelés-oktatás tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamán pedig, aki matematikatanár, történelemtanár, környezettan szakos tanár, a természettudomány és földrajz tanulási terület tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
• Az állampolgári ismeretek tantárgyat taníthatja, aki  történelemtanár, vagy szakirányú továbbképzés vagy legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az állampolgári ismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
• A közigazgatási ismeretek tantárgyat taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencediktizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
• A belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat taníthatja, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanár, történelemtanár, vagy földrajztanár, amennyiben legalább hatvanórás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket, az iskolai nevelés-oktatás kilencedik-tizenkettedik évfolyamán pedig pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel és rendészeti szakvizsgával rendelkezik, vag bármely rendvédelmi jellegű, tiszti beosztás betöltésére jogosító szakirányú szakmai szakképzettséggel rendelkezik.
• A honvédelmi alapismeretek tantárgyat az is taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a honvédelmi alapismeretek tantárgy vagy a katonai alapismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
• A honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel, vagy érettségivel és honvéd altiszt szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű képzéssel rendelkezik. A honvéd altiszt képzéssel egyenértékű képzésnek kell tekinteni  a tiszthelyettes képzést, valamint a Magyar Honvédség által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt képzést.

"Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig szóló határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus- 12 munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Az e bekezdés alapján foglalkoztatott személyt az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni" - teszik hozzá.

Továbbá, ha az intézményben nincs megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógus a mindennapos testnevelés megszervezéséhez, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

A teljes jogszabályt ide kattintva nézhetitek meg.

Taníthatnak óraadóként a státusztörvény miatt felmondott pedagógusok?

Bár a közelmúltban keringtek olyan pletykák, melyek szerint a státuszváltást el nem fogadó pedagógusokat a jövőben óraadókként sem taníthatnak, az a jó hírünk van, hogy ez nem igaz. Az óraadókra nem vonatkoznak a státusztörvény feltételei, és jogilag semmi sem akadályozza, hogy a korábban felmondott pedagógusokat így foglalkoztassák tovább.

A témával bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk: