Csütörtöki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arról is beszélt, hogy februárban már 32 százalékkal magasabb lehet a pedagógusok bére.
Csütörtök délelőtt tartja az éves sajtótájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányinfó elején Orbán felsorolta a 2023-as év kihívásait (háború, növekvő terrorfenyegetés, migráció, "Brüsszel") és a 2024-es év céljait, melyek között megemlítette a tanárok és az óvodapedagógusok hároméves bérfejlesztési programjának elindítását, amivel kapcsolatban Rétvári Bence államtitkár korábban azt mondta: 2025-re 800 ezer forint lenne a pedagógusok átlagbére.
"A cél 2024-re az, hogy a nagy küzdelmek helyett a családok legyenek megint a politika középpontjában" - mondta.
Ahogy korábban mi is megírtuk, a napokban feloldott 10,2 milliárd eurós támogatással kapcsolatban - amiből a tanárok béremelését is finanszíroznák - az Európai Bizottság referense azt nyilatkozta: amennyiben úgy látják, hogy Magyarország nem teljesíti az ígért és megszavazott törvénymódosításokat, vagy bármilyen szabálytalanságot látnak, "egyáltalán nem biztos", hogy a kifizetések feloldva is maradnak.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban az Origó kérdésére azt mondta: az, hogy Magyarországot zsarolják Brüsszelben "nyilvánosan beismert tény."
„Nem róhatják fel nekem, hogy egy ilyen megzsarolt helyzetben mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsem" - nyilatkozta.
A béremeléssel kapcsolatban az Index kérdésére Orbán Viktor elmondta, hogy 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal akarják emelni a pedagógusok fizetéseit, ehhez azonban egy jogi aktus még hiányzik, így először kapniuk kell egy levelet Brüsszelből arról, hogy az emelést megtegyék. A miniszterelnök szerint ez bármelyik pillanatban megérkezhet.
Ezt követően 2025. január 1-jén és 2026. január 1-jén is emelnék a pedagógusbéreket, mígnem az átlagkereset 800 ezer forint környékén lesz.
Az RTL azon kérdésére, hogy a miniszterelnök elégedett-e az oktatásért is felelős Pintér Sádor belügyminiszter munkájával - hiszen a státusztörvény elfogadása alatt több mint ezer pedagógus mondott fel - Orbán Viktor azt felelte: nem szerepel a szótárában az elégedettség szó, hiszen Magyarországnak "több évszázados" a lemaradása, és egy miniszterelök sosem lehet elégedett. Úgy fogalmazott, ha ez a kifejezés egyszer bekerül a szótárába "leteszi a lantot."
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
