Jön a pedagógusok 32 százalékos béremelése

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arról is beszélt, hogy februárban már 32 százalékkal magasabb lehet a pedagógusok bére.

  • Székács Linda

Csütörtök délelőtt tartja az éves sajtótájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányinfó elején Orbán felsorolta a 2023-as év kihívásait (háború, növekvő terrorfenyegetés, migráció, "Brüsszel") és a 2024-es év céljait, melyek között megemlítette a tanárok és az óvodapedagógusok hároméves bérfejlesztési programjának elindítását, amivel kapcsolatban Rétvári Bence államtitkár korábban azt mondta: 2025-re 800 ezer forint lenne a pedagógusok átlagbére.

"A cél 2024-re az, hogy a nagy küzdelmek helyett a családok legyenek megint a politika középpontjában" - mondta.

Ahogy korábban mi is megírtuk, a napokban feloldott 10,2 milliárd eurós támogatással kapcsolatban - amiből a tanárok béremelését is finanszíroznák - az Európai Bizottság referense azt nyilatkozta: amennyiben úgy látják, hogy Magyarország nem teljesíti az ígért és megszavazott törvénymódosításokat, vagy bármilyen szabálytalanságot látnak, "egyáltalán nem biztos", hogy a kifizetések feloldva is maradnak.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban az Origó kérdésére azt mondta: az, hogy Magyarországot zsarolják Brüsszelben "nyilvánosan beismert tény."

„Nem róhatják fel nekem, hogy egy ilyen megzsarolt helyzetben mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit érvényesítsem" - nyilatkozta.

A béremeléssel kapcsolatban az Index kérdésére Orbán Viktor elmondta, hogy 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal akarják emelni a pedagógusok fizetéseit, ehhez azonban egy jogi aktus még hiányzik, így először kapniuk kell egy levelet Brüsszelből arról, hogy az emelést megtegyék. A miniszterelnök szerint ez bármelyik pillanatban megérkezhet.

Ezt követően 2025. január 1-jén és 2026. január 1-jén is emelnék a pedagógusbéreket, mígnem az átlagkereset 800 ezer forint környékén lesz.

Az RTL azon kérdésére, hogy a miniszterelnök elégedett-e az oktatásért is felelős Pintér Sádor belügyminiszter munkájával - hiszen a státusztörvény elfogadása alatt több mint ezer pedagógus mondott fel - Orbán Viktor azt felelte: nem szerepel a szótárában az elégedettség szó, hiszen Magyarországnak "több évszázados" a lemaradása, és egy miniszterelök sosem lehet elégedett. Úgy fogalmazott, ha ez a kifejezés egyszer bekerül a szótárába "leteszi a lantot."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.