Bármikor zárolhatja a már feloldott uniós forrásokat az Európai Bizottság

Ha úgy látják, hogy a kormány nem teljesíti az elfogadott feltételeket.

  • Székács Linda

"Ha visszalépést tapasztalnak, leállíthatják a kifizetéseket, beleértve azt is, ha a legutóbbi módosítások bármilyen okból nem lépnek hatályba" - nyilatkozta az Európai Bizottság referense a Portfolionak a napokban feloldott uniós forrásokról.

A gazdasági portál azt követően kereste meg a Bizottságot, hogy bár a korábban szankciókkal sújtott, Magyarországnak járó uniós források egy részét december 14-én jóváhagyták (összesen 10,2 milliárd eurót), a kifizetés érdekében hozott jogszabály-módosítások, többek között az igazságügyi reform is a Magyar Közlöny szerint csak a kihirdetést követő 61. napon lépnek hatályba. Ugyanakkor a Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, Johannes Hahn szerint a pénzek kifizetése már ezt megelőzően elkezdődhet.

Azt azonban hozzátették: egyáltalán nem biztos, hogy a kifizetések feloldva is maradnak, hiszen ha szabálytalanságokat, hiányosságokat tapasztalnak, azokat bármikor újra befagyaszthatják. Ezt jelezte korábban Didier Reynerds jogérvényesülésért felelős biztos is egy brüsszeli sajtótájékoztatón múlt héten, amin elmondta, hogy készek bármikor újra szankciókkal élni, de fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar alaptörvény elfogadása óta az igazságügyi reform az első olyan brüsszeli intézkedés, ami segített megerősíteni a jogállamiságot. Igaz, ehhez a pénzmegvonás eszközével kellett élniük.

Ezek azok az uniós források is egyébként, amiktől a kormány függővé tette a tanárok béremelését. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a Belügyminisztérium azt közölte: egyelőre januárban csak a 10 százalékos béremelés a biztos. A továbbiakról várhatóan december 21-én, csütörtökön tárgyalnak a szakszervezetekkel.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.