"Ha visszalépést tapasztalnak, leállíthatják a kifizetéseket, beleértve azt is, ha a legutóbbi módosítások bármilyen okból nem lépnek hatályba" - nyilatkozta az Európai Bizottság referense a Portfolionak a napokban feloldott uniós forrásokról.

A gazdasági portál azt követően kereste meg a Bizottságot, hogy bár a korábban szankciókkal sújtott, Magyarországnak járó uniós források egy részét december 14-én jóváhagyták (összesen 10,2 milliárd eurót), a kifizetés érdekében hozott jogszabály-módosítások, többek között az igazságügyi reform is a Magyar Közlöny szerint csak a kihirdetést követő 61. napon lépnek hatályba. Ugyanakkor a Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, Johannes Hahn szerint a pénzek kifizetése már ezt megelőzően elkezdődhet.

Azt azonban hozzátették: egyáltalán nem biztos, hogy a kifizetések feloldva is maradnak, hiszen ha szabálytalanságokat, hiányosságokat tapasztalnak, azokat bármikor újra befagyaszthatják. Ezt jelezte korábban Didier Reynerds jogérvényesülésért felelős biztos is egy brüsszeli sajtótájékoztatón múlt héten, amin elmondta, hogy készek bármikor újra szankciókkal élni, de fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar alaptörvény elfogadása óta az igazságügyi reform az első olyan brüsszeli intézkedés, ami segített megerősíteni a jogállamiságot. Igaz, ehhez a pénzmegvonás eszközével kellett élniük.

Ezek azok az uniós források is egyébként, amiktől a kormány függővé tette a tanárok béremelését. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a Belügyminisztérium azt közölte: egyelőre januárban csak a 10 százalékos béremelés a biztos. A továbbiakról várhatóan december 21-én, csütörtökön tárgyalnak a szakszervezetekkel.