Folytatódott az Egységes Diákfront és az aHang kampánya, a kormány előállt a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló miniszteri rendelettel, három nappal karácsony előtt pedig a miniszterelnök belengette a pedagógusok 32 százalékos béremelését. Ezek voltak 2023 decemberének legfontosabb történései.
Az ünnepi készülődések közepette a kormány több fontos bejelentést is tett decemberben, ráaásul mindössze néhány nappal karácsony előtt.
A parlament kulturális bizottságának meghallgatásán december 4-én Pintér Sándor belügyminiszter 2024 fontos témáiról beszélt, többek között arról, hogy új Nemzeti alaptanterv (Nat) kidolgozása lesz esedékes, továbbá, hogy felülvizsgálhatják a tanárok teljesítményértékelését és az oktatási rendszer digitalizálása is fontos téma lesz a jövő évben. Ugyanakkor a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán arról beszélt, hogy a jövőben kolátoznák a tantermi telefonhasználatot.
A teljesítményértékelésre vonatkozó "felülvizsgálatra" nem is kellett sokat várni, annak tervezete néhány nappal később megjelent a kormány oldalán, amit 2023. december 23-ig lehetett bírálni. Ebben többek között az szerepelt, hogy a pedagógusok munkáját a nevelési-oktatási intézmény igazgatója, az igazgató esetében pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának kijelölt képviselője végzi majd olyan szempontok alapján, mint a személyre szabott éves célok, továbbá
Mindemellett az "oktatás minőségének javítása érdekében" a Belügyminisztérium ismét kérdőívben kérdezte a szülők véleményét a KRÉTA rendszeren keresztül, többek között olyan témákról, mint
Az év utolsó kormányinfóján, december 21-én pedig Orbán Viktor miniszterelnök azt is bejelentette, hogy érkeznek a pedagógusok béremeléséhez szükséges uniós források, így a fizetéseik összege februártól 32 százalékkal magasabb lehet. Hozzátette: ehhez azonban egy jogi aktus még hiányzik, így először kapniuk kell egy levelet Brüsszelből arról, hogy az emelést megtegyék, ez azonban "bármelyik pillanatban megérkezhet".
Ezt követően pedig 2025. január 1-jén és 2026. január 1-jén is emelnék a pedagógusbéreket, mígnem az átlagkereset 800 ezer forint környékén lesz.
Lehangoló PISA-eredmények
December 5-én megjelentek a háromévente végzett PISA-teszt eredményei, aminek keretében felmérték a 15 éveseket matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra.
A 2022-ben végzett tesztek ezúttal rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások és online tanítás milyen hatással voltak a 15 évesek képességeire. Bár szinte az összes ország eredménye, és így az OECD-átlag is romlott, a szövegértés területén a magyar diákok 473 pontot szereztek, ami nem érte el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem, matematikából pedig még sosem teljesítettek ilyen gyengén: mindössze 473 pontot szereztek.
Javulás egyedül a természettudományok terén mutatkozott meg, itt a diákok 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi. 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag egyébként ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
