Teljesítményértékelés, béremelés, lehangoló PISA-eredmények - ezek voltak 2023 decemberének legfontosabb történései

Folytatódott az Egységes Diákfront és az aHang kampánya, a kormány előállt a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló miniszteri rendelettel, három nappal karácsony előtt pedig a miniszterelnök belengette a pedagógusok 32 százalékos béremelését. Ezek voltak 2023 decemberének legfontosabb történései.

  • Székács Linda

Az ünnepi készülődések közepette a kormány több fontos bejelentést is tett decemberben, ráaásul mindössze néhány nappal karácsony előtt.

A parlament kulturális bizottságának meghallgatásán december 4-én Pintér Sándor belügyminiszter 2024 fontos témáiról beszélt, többek között arról, hogy új Nemzeti alaptanterv (Nat) kidolgozása lesz esedékes, továbbá, hogy felülvizsgálhatják a tanárok teljesítményértékelését és az oktatási rendszer digitalizálása is fontos téma lesz a jövő évben. Ugyanakkor a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán arról beszélt, hogy a jövőben kolátoznák a tantermi telefonhasználatot.

A teljesítményértékelésre vonatkozó "felülvizsgálatra" nem is kellett sokat várni, annak tervezete néhány nappal később megjelent a kormány oldalán, amit 2023. december 23-ig lehetett bírálni. Ebben többek között az szerepelt, hogy a pedagógusok munkáját a nevelési-oktatási intézmény igazgatója, az igazgató esetében pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának kijelölt képviselője végzi majd olyan szempontok alapján, mint a személyre szabott éves célok, továbbá

  • a pedagógiai munka minősége, eredményessége,
  • a munkavégzés megbízhatósága és a határidők betartása,
  • a tehetséggondozás, felzárkóztatás,
  • valamint a motiváció és az "etikus magatartás."

Mindemellett az "oktatás minőségének javítása érdekében" a Belügyminisztérium ismét kérdőívben kérdezte a szülők véleményét a KRÉTA rendszeren keresztül, többek között olyan témákról, mint

  • az iskolai számonkérések gyakoriságára,
  • a megváltozott tanév rendjére,
  • sportolási lehetőségek,
  • iskolaőrség,
  • a pedagógusok munkavégzése,
  • a tanulók iskolai mobiltelefon-használatára.

 

Az év utolsó kormányinfóján, december 21-én pedig Orbán Viktor miniszterelnök azt is bejelentette, hogy érkeznek a pedagógusok béremeléséhez szükséges uniós források, így a fizetéseik összege februártól 32 százalékkal magasabb lehet. Hozzátette: ehhez azonban egy jogi aktus még hiányzik, így először kapniuk kell egy levelet Brüsszelből arról, hogy az emelést megtegyék, ez azonban "bármelyik pillanatban megérkezhet".

Ezt követően pedig 2025. január 1-jén és 2026. január 1-jén is emelnék a pedagógusbéreket, mígnem az átlagkereset 800 ezer forint környékén lesz.

Lehangoló PISA-eredmények

December 5-én megjelentek a háromévente végzett PISA-teszt eredményei, aminek keretében felmérték a 15 éveseket matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra.

A 2022-ben végzett tesztek ezúttal rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások és online tanítás milyen hatással voltak a 15 évesek képességeire. Bár szinte az összes ország eredménye, és így az OECD-átlag is romlott, a szövegértés területén a magyar diákok 473 pontot szereztek, ami nem érte el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem, matematikából pedig még sosem teljesítettek ilyen gyengén: mindössze 473 pontot szereztek.

Javulás egyedül a természettudományok terén mutatkozott meg, itt a diákok 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi. 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag egyébként ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.