A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.
„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér SÁndor belügyminiszternek feltett kérdésére.
Vadai azt szerette volna megtudni, hogy tanulmányozza-e a kormány a finn oktatási modellt, ami rendre előkerül a sajtóban, mint a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere. Rétvári erre azt válaszolta, hogy a kormány folyamatosan tanulmányozza az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, és a jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszi a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Magyarország a 15 éveseken végzett PISA-felmérések eredménye szerint folyamatosan zárkózik fel a finn diákok szintjére.
A valóság azonban az, hogy a közeledés okát - Rétvári Bence államtitkár meglátása ellenére - nem a magyar eredmények javulásában, hanem a finn eredméynek drasztikus romlásában kell keresni: a legutóbbi, 2018-ban végzett felmérés óta ugyanis a PISA-felmérés mindhárom tudományterületén (szövegértés, matematika, természettudományok) visszaestek a finn eredmények, de a Covid-járvány miatt más országok eredményei, így az OECD-átlag is gyengébb lett. Nem Magyarország zárkózott fel tehát a finnekhez, hanem a finn gyerekek teljesítménye romlott jelentősen, ugyanakkor még így is bekerültek a tíz legjobban teljesítő ország közé, és továbbra is jelentős eredménybeli különbségek vannak a két ország között a december 5-én nyilvánosságra hozott felmérésben.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
