A belügyminisztérium államtitkára a PISA-eredményeket hozta példának, ő azonban máshogy látja az eredményeket, mint amit azok valójában mutatnak.
„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér SÁndor belügyminiszternek feltett kérdésére.
Vadai azt szerette volna megtudni, hogy tanulmányozza-e a kormány a finn oktatási modellt, ami rendre előkerül a sajtóban, mint a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszere. Rétvári erre azt válaszolta, hogy a kormány folyamatosan tanulmányozza az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, és a jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszi a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Magyarország a 15 éveseken végzett PISA-felmérések eredménye szerint folyamatosan zárkózik fel a finn diákok szintjére.
A valóság azonban az, hogy a közeledés okát - Rétvári Bence államtitkár meglátása ellenére - nem a magyar eredmények javulásában, hanem a finn eredméynek drasztikus romlásában kell keresni: a legutóbbi, 2018-ban végzett felmérés óta ugyanis a PISA-felmérés mindhárom tudományterületén (szövegértés, matematika, természettudományok) visszaestek a finn eredmények, de a Covid-járvány miatt más országok eredményei, így az OECD-átlag is gyengébb lett. Nem Magyarország zárkózott fel tehát a finnekhez, hanem a finn gyerekek teljesítménye romlott jelentősen, ugyanakkor még így is bekerültek a tíz legjobban teljesítő ország közé, és továbbra is jelentős eredménybeli különbségek vannak a két ország között a december 5-én nyilvánosságra hozott felmérésben.