A 15 éves lányok 21, a fiúk 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal érte már zaklatás az iskolában - derül ki a frissen megjelent PISA-felmérésből.
A kedden kiadott részletes jelentésben amellett, hogy felmérték az OECD-országokban élő 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciáit arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire érzik magukat biztonságban az iskolában és annak környékén.
Magyarországon a 15 éves tanulók 8 százaléka számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az iskola olyan közös tereiben, mint a folyosó, büfé vagy mellékhelyiség, 5 százalékuk pedig a saját osztálytermében, sőt, a 15 évesek 7 százaléka az iskolába menet sem.
Az eredmények szerint a lányokat magasabb százalékban (21) éri zaklatás, mint a fiúkat (16), jó hír viszont, hogy a legutóbbi, 2018-as felméréshez képest csökkenő tendenciát mutat az iskolai bántalmazás, és hogy az iskolai és tantermi zaklatás aránya nem éri el az OECD-átlagot. Továbbá, míg 2018-ban a diákok 13 százalékaszámolt be arról, hogy az iskolában csúnya pletykákat terjesztenek róluk, addig ez a szám 2022-ben 8 százalék lett.
A felmérés készítői ugyanakkor azt hozzáteszik, hogy azokban az oktatási rendszerekben, ahol a diákok teljesítménye magas, az iskolai zaklatás is kevésbé fordul elő, mivel a tanulók összetartozás-érzete magasabb és nagyobb biztonságban érzik magukat a társaik között.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
