Könnygáz, könnygáz, könnygáz - ezek voltak 2023 májusának legfontosabb történései

Bár azt hihettük volna, hogy a májusban esedékes írásbeli érettségik miatt ez egy nyugodt hónap lesz, valójában az április 24-én a Karmelita kolostornál a rendőrök könnygázzal történő fellépésével véget érő tüntetés indította be igazán a tavaszi tanár- és diáktüntetéseket.

Május 3-án a diákok "Le a gyermekvédelmi könnygázzal! Le a bosszútörvénnyel!" néven szerveztek újabb demonstrációt, melyen Pintér Sándor maszkot viselő diákok bejelentették, hogy egy hét kérdésből álló népszavazást kezdeményeztek a Nemzeti Választási Irodánál.

Az "Egyetért-e Ön azzal, hogy" kezdetű kérdésekkel a diákok azt szerették volna megtudni, hogy az állampolgárok mit gondolnak arról, hogy

• Mondjon le Pintér Sándor,
• Töröljék el a státusztörvényt,
• A köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki,
• Legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban,
• Töröljék el a sztrájktörvényt,
• Hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot,
• 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenként emeljék a fizetést az inflációhoz mérten.

A tüntetés végének bejelentése után a demonstrálók ismét a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol azonban rohamrendőrök várták őket, akik a tömeg elején állókkal szemben többször is ismét könnygázt vetettek be. Volt olyan 17 éves diák, aki később arról számolt be, hogy a vegyi anyag miatt órákig nem bírta kinyitni a szemét és a Szent János Kórházba szállították ellátásra.

Május 8-án aztán a magyar nyelv és irodalommal elkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák, így a tüntetéseket erre a hétre felfüggesztették.

Közben azonban kiderült, hogy egy a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint április végén hatályba lépett egy olyan módosítás, ami eltörli a már nyugdíjba vonult pedagógusok „visszafoglalkoztatásának” egy éves időkeretét, és lehetővé teszi, hogy az idős pedagógusok az érettségik és országos középiskolai tanulmányi versenyek (OKTVk-k) szervezésében is részt vegyenek.

Az írásbeli vizsgák második hetének végén aztán folytatódtak a tüntetések. A vonulás és a beszédek után azonban a május 19-i alkalmon nem a Karmelita kolostor, hanem a Fidesz-székház lett a dühös demonstrálók célpontja, amire - a tüntetés útvonala miatt - a hatóságok már felkészültek és lezárták a Lendvay utcát. Ennek ellenére a tüntetők és a rendőrök között ismét dulakodás alakult ki. Voltak, akik műanyag palackokkal, vascsavarokkal és egyéb tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, a diákok közül pedig többen rosszul lettek. Könnygázt ezúttal nem vetettek be.

Tisztújító kongresszusán a Pedagógusok Szakszervezete amellett, hogy új elnököt választott Totyik Tamás személyében tizenegy pontból álló követeléscsomagot is összeállítottak, megállapítva azt, hogy a folyamatos akciók és egyeztetések ellenére a kormány az elmúlt egy évben nem hozott döntést

• a tanulók terheinek csökkentéséről,
• a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv létrehozásáról,
• a társadalmi egyenlőtlenség felszámolásáról az oktatásban,
• a világnézetileg semleges és hatékony oktatás és gyermekvédelem feltételeinek megteremtéséről,
• az oktatásban dolgozók presztízsének emeléséről, és
• az érdemi társadalmi párbeszéd megteremtéséről sem.