Új Nat, nevelési kormánybizottság, felülvizsgált teljesítményértékelés: többek között ezeket tervezi a kormány 2024-ben

Pintér Sándor belügyminiszter 2024 fontos témáiról is beszélt hétfőn a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán.

  • Székács Linda

Új Nemzeti alaptantervet (NAT) dolgoznak ki, felülvizsgálhatják a tanárok teljesítményértékelését és az oktatási rendszer digitalizálása is fontos téma lesz 2024-ben - számolt be a jövő év terveiről Pintér Sándor belügyminiszter a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán hétfőn, amiről a Telex tudósított.

Pintér Sándor szerint "intenzív év" van a hátuk mögött, melynek során többek között bevezették az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagyis a státusztörvényt, aminek fő célkitűzése volt a béremelés megalapozása, az egységes ágazati munkaügyi szabályozás, a digitalizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése.

A belügyminiszter szerint az iskolaigazgatóknak, és egy-egy tanárnak is vizsgáznia kell az új köznevelési törvényből, hogy a minisztérium felmérje, mennyire sajátították el annak tartalmát. Jövőre is cél lesz ugyanakkor a teljesítményértékelés felülvizsgálata, továbbá a tankerületi intézményrendszer felülvizsgálata, hogy „mindenhol egyforma legyen a rendszerirányítók képessége”, de azt is szeretnék, ha minden iskolában bevezetnék a wifit, és intenzív kapcsolattartés alakulna ki a kormány, a szülők és a pedagógusok között, ezért még idén kérdőívet fognak kiküldeni a szülőknek és tanároknak a bizottsági ülésen felmerült témákról.

A belügyminiszter azt is hozzátette, hogy sok kritika érte a Nemzeti alaptantervet, ezek vizsgálata és az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása pedig szintén fontos lesz 2024-ben. Ennek érdekében a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, aminek vezetője a miniszterelnök, vagyis Orbán Viktor lesz.

Végkielégítés

Kunhalmi Ágnes az MSZP képviselője az ülésen arról kérdezte Pintér Sándort, hogy az idén távozó 4314 pedagógus közül miért nem kapta meg mindenki a nekik járó végkielégítést, ugyanis ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, Nyitrai Károly, a PDSZ megbízott ügyvédje szerint

"a pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek"

ennek ellenére a tankerületek legfeljebb két- vagy háromhavi, de inkább egyhavi összeget fizetnének.

A kérdésre Pintér Sándor azt válaszolta, hogy 4314 pedagógus helyett csak 1200 kérte a státusztörvény miatt a munkaviszonya megszüntetését, végkielégítési problémája tehát nem lehet 4314 főnek.

A belügyminisztert a tanárok béremeléséről is kérdezték, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy a korábban megígért 10 százalékos béremelés 2024 januárjában biztos megkapják a tanárok. Felmerült azonban, hogy ennek összegét a decemberben megemelt minimálbérhez mérik-e. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő a decemberi minimálbér 10 százalékát fogja támogatni, és reméli, hogy ezt a költségvetés megengedi.

Érkeznek az idei PISA-eredmények

A belügyminiszter a kedden érkező PISA-eredményekről is beszélt. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt rosszabb lesz az idei teljesítmény, de "még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.