Pintér Sándor belügyminiszter 2024 fontos témáiról is beszélt hétfőn a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán.
Új Nemzeti alaptantervet (NAT) dolgoznak ki, felülvizsgálhatják a tanárok teljesítményértékelését és az oktatási rendszer digitalizálása is fontos téma lesz 2024-ben - számolt be a jövő év terveiről Pintér Sándor belügyminiszter a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán hétfőn, amiről a Telex tudósított.
Pintér Sándor szerint "intenzív év" van a hátuk mögött, melynek során többek között bevezették az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagyis a státusztörvényt, aminek fő célkitűzése volt a béremelés megalapozása, az egységes ágazati munkaügyi szabályozás, a digitalizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése.
A belügyminiszter szerint az iskolaigazgatóknak, és egy-egy tanárnak is vizsgáznia kell az új köznevelési törvényből, hogy a minisztérium felmérje, mennyire sajátították el annak tartalmát. Jövőre is cél lesz ugyanakkor a teljesítményértékelés felülvizsgálata, továbbá a tankerületi intézményrendszer felülvizsgálata, hogy „mindenhol egyforma legyen a rendszerirányítók képessége”, de azt is szeretnék, ha minden iskolában bevezetnék a wifit, és intenzív kapcsolattartés alakulna ki a kormány, a szülők és a pedagógusok között, ezért még idén kérdőívet fognak kiküldeni a szülőknek és tanároknak a bizottsági ülésen felmerült témákról.
A belügyminiszter azt is hozzátette, hogy sok kritika érte a Nemzeti alaptantervet, ezek vizsgálata és az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása pedig szintén fontos lesz 2024-ben. Ennek érdekében a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, aminek vezetője a miniszterelnök, vagyis Orbán Viktor lesz.
Végkielégítés
Kunhalmi Ágnes az MSZP képviselője az ülésen arról kérdezte Pintér Sándort, hogy az idén távozó 4314 pedagógus közül miért nem kapta meg mindenki a nekik járó végkielégítést, ugyanis ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, Nyitrai Károly, a PDSZ megbízott ügyvédje szerint
"a pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek"
ennek ellenére a tankerületek legfeljebb két- vagy háromhavi, de inkább egyhavi összeget fizetnének.
A kérdésre Pintér Sándor azt válaszolta, hogy 4314 pedagógus helyett csak 1200 kérte a státusztörvény miatt a munkaviszonya megszüntetését, végkielégítési problémája tehát nem lehet 4314 főnek.
A belügyminisztert a tanárok béremeléséről is kérdezték, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy a korábban megígért 10 százalékos béremelés 2024 januárjában biztos megkapják a tanárok. Felmerült azonban, hogy ennek összegét a decemberben megemelt minimálbérhez mérik-e. Pintér ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő a decemberi minimálbér 10 százalékát fogja támogatni, és reméli, hogy ezt a költségvetés megengedi.
Érkeznek az idei PISA-eredmények
A belügyminiszter a kedden érkező PISA-eredményekről is beszélt. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt rosszabb lesz az idei teljesítmény, de "még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag."
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
