Tudásmenet, sztrájk, felmondó pedagógusok, belső teljesítményértékelés, Erasmus-botrány - nem telt eseménytelenül 2023. januárja, aminek már rögtön a második reggele a pedagógusok "demonstrációjával" indult.
Január 2-án a miskolci Herman Ottó Gimnázium elől "egy bő, népes osztálynyi" pedagógusokból álló csapat indult el gyalog azzal a céllal, hogy hat nap alatt eljussanak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumba, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. A résztvevők nagyjából napi 30 kilométert tettek meg, a szakaszokon pedig csatlakozhattak hozzájuk az oktatást és a pedagógusokat támogató szülők és diákok, az érintett települések iskoláiban pedig délután fórumokat, beszélgetéseket tartottak.
A menet január 7-én érkezett Budapestre, ahol aznap a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál tüntetést tartottak. Ezen felszólalt többek között Berta Beáta, a Tanítanék Mozgalom tagja és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Strbka Anna, az Egységes Diákfront tagja, Rácz Béla roma közösségszervező, aktivista és szülő, és Tölgyfa Gergely, az a pécsi tanár, aki a próbaideje alatt, indoklás nélkül bocsátottak el az iskolájából 2022-ben.
A tüntetés hangulatát fokozta, hogy január 4-én napvilágot látott egy olyan belügyminisztériumi dokumentum, amiből kiderült, hogy a kormány egy "belső ellenőrzési" rendszer kialakítását tervezi, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el, és amiben a tervezet szerint a pedagógusoknak tíz komptenciaterületen is meg kell felelniük.
"A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék" - szerepelt az akkori tervezetben, ami egyébként (akkor még) a "rossz" teljesítményű pedagógusok fizetéséből bizonyos százalékot levontak volna, de ekkor merült fel elsőként a pedagógusok kötelező minősítésének eltörlése is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 2023. január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdetett, amihez több fővárosi és vidéki intézmény is csatlakozott.
Január 26-án egyébként sztrájktárgyalás is volt, amin többek között érintették az új teljesítményértékelési rendszer tervezetét is. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint azonban ez az alkalom semmilyen eredményt nem hozott, így a sztrájk folytatódott, január 31-én, a 2022-ben elindult pedagógus megmozdulások első évfordulóján, a "szolidaritás" napján pedig ismét megmozdulásokat tartottak az ország több pontján.
De nem sokáig volt nyugalom a felsőoktatás háza táján sem: január 9-én robbant a hír, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a huszonegy modellváltó egyetem, ugyanis azokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak, és az unió figyelmeztetése ellenére sem változtattak azon az előíráson, ami lehetővé tette, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter akkor azt mondta, lemond a miniszteri pozíciójáról, ha nem sikerül megállapodniuk az Európai Bizottsággal.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
