Nem kell pánikba esni, ha a központi írásbeli előtt lebetegedtek, késett a vonatotok vagy egy baleset miatt olyan dugóba kerültetek, ami miatt nem értek oda időben a középiskolai írásbeli vizsgára. Mutatjuk, hogy ilyenkor mi a teendő.
A nem várt esetekre is van megoldás. Azok a felvételizők, akik a központi írásbelin alapos indokkal – például betegség vagy közlekedési elakadás miatt – nem tudnak részt venni, ők 2024. január 30-án, délután 14 órakor pótló központi felvételi vizsgát tehetnek.
A hiányzás igazolását az intézményvezetőnek kell benyújtani. Forgalmi akadály esetében nincsen központi előírás, ezért ilyen esetben a szülőnek kell az intézményvezetővel egyeztetnie.
A hivatali tájékoztatóból kiderül, hogy a vizsgázók által benyújtott, indoklással alátámasztott írásos kérelem mérlegelése, az igazolások elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatójának a jogköre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
