A Belügyminisztérium, az Adom Diákmozgalom és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem a zéró tolerancia a megoldás.
"A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel" - ezt válaszolta a Belügyminisztérium az Index azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy várható-e, hogy az angol példát követve nálunk is betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban.
Gillian Keegan oktatási miniszter október elején jelentette be, hogy - mivel azok a fegyelmezés szempontjából komoly kihívást jelentenek - Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt a Facebook-oldalán, így merült fel a kérdés, hogy vajon Magyarországon készülnek-e hasonló intézkedésekre az oktatásban.A Belügyminisztérium válaszából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy ezt egyelőre nem tervezik, szerintük ugyanis igaz, hogy „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra” de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Angliában kitiltják ������ a mobilokat ������az iskolai ������ órákról ������ és szünetekből!
Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom elnöke szerint teljes tiltás helyett érdemes lenne "bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert" és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is zéró tolerancia helyett az optimális használatra kellene törekedni.
Én is látom, hogy a diákok egy részét teljesen beszippantotta az online világ, a telefonok jelenléte komoly gondot jelent az órákon. Ezzel együtt a kialakult helyzetet mindenképpen a helyi viszonyoknak megfelelően kell kezelni. Ott, ahol már léptek ebben a kérdésben, biztosan jó okkal tették, de szigorú központi előírást nem javasolnék
- mondta az NKP elnöke.
A túlzott telefon-használat teljesítményre gyakorolt negatív hatásaira korábban már az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) is felhívta a figyelmet. Becsléseik szerint mára minden negyedik ország korlátozza az okoseszközök használatát az iskolákban. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak, Hollandiában pedig várhatóan 2024-től lép életbe a tiltásra vonatkozó szabály.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
