Bírálja Magyarországot az EP a roma gyerekek szegregációja miatt

Az Európai Parlament felhívta az érintett tagállamok figyelmét arra, hogy deszegregációs stratégiákra, inkluzív tanulási módszerekre és az iskolai tevékenységekhez való teljes körű hozzáférés garanciáira van szükség.

  • Tornyos Kata

Az Európai Parlament elítéli, hogy a roma gyerekek által látogatott iskolák gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással, két műszakban működnek, különálló, leromlott épületekben vagy konténeriskolákban találhatók, és az oktatás színvonala nem megfelelő, gyakorlatilag szegregált – olvasható a Magyar Hangon. A helyzet javítására különböző nemzeti-, és uniós pénzügyi eszközökből, köztük az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a helyreállítási eszközből állnak rendelkezésre források – hangsúlyozzák a képviselők. Magyarország ezek egy részétől jelenleg el van zárva, mert nem teljesítik a folyósításhoz szükséges feltételeket.

Megállapították, hogy a jogsértési eljárások (Csehország, Szlovákia és Magyarország ellen az egyenlő bánásmód irányelvvel kapcsolatban), Európai Unió Bírósága elé utalása nem orvosolta a helyzetet. Ezért a Bizottságnak mindent meg kell tennie az EU alapvető értékeinek védelme érdekében, kezdve azzal, hogy az uniós forrásokat a diszkriminációmentes gyakorlatok irányába tereli. Az Emberi Jogok Európai Bírósága márciusban, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

Az Európai Alapjogi Ügynökség tizenegy uniós országban végzett felmérése szerint a roma gyermekek közül átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, az oktatásban való részvétel pedig az iskolaköteles kor után meredeken visszaesik. Az Európai Bizottság adatai szerint pedig a roma gyerekek nyolcvan százaléka kénytelen szembenézni a szegénység veszélyével, míg az átlaglakosság esetében ez az arány 23 százalék – írja a lap.

A Fidesz képviselői nem értenek egyet

"Több ország, pl. Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el az integráció területén, modellértékű intézkedésekkel segíti a beilleszkedést és a szegénységből való kilépést, ilyen a gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodába járása vagy különböző roma felzárkóztató- és ösztöndíj-programok finanszírozása, a szegregált osztályok számának jelentős csökkentése. Ennek ellenére, a jelentésben több más ország mellett pellengérre állítják Magyarországot is, a valósággal ellentétben azt állítják, hogy nem hatékonyak az intézkedéseink” – hangsúlyozta a Fidesz parlamenti képviselője.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.