Bírálja Magyarországot az EP a roma gyerekek szegregációja miatt

Az Európai Parlament felhívta az érintett tagállamok figyelmét arra, hogy deszegregációs stratégiákra, inkluzív tanulási módszerekre és az iskolai tevékenységekhez való teljes körű hozzáférés garanciáira van szükség.

  • Tornyos Kata

Az Európai Parlament elítéli, hogy a roma gyerekek által látogatott iskolák gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással, két műszakban működnek, különálló, leromlott épületekben vagy konténeriskolákban találhatók, és az oktatás színvonala nem megfelelő, gyakorlatilag szegregált – olvasható a Magyar Hangon. A helyzet javítására különböző nemzeti-, és uniós pénzügyi eszközökből, köztük az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a helyreállítási eszközből állnak rendelkezésre források – hangsúlyozzák a képviselők. Magyarország ezek egy részétől jelenleg el van zárva, mert nem teljesítik a folyósításhoz szükséges feltételeket.

Megállapították, hogy a jogsértési eljárások (Csehország, Szlovákia és Magyarország ellen az egyenlő bánásmód irányelvvel kapcsolatban), Európai Unió Bírósága elé utalása nem orvosolta a helyzetet. Ezért a Bizottságnak mindent meg kell tennie az EU alapvető értékeinek védelme érdekében, kezdve azzal, hogy az uniós forrásokat a diszkriminációmentes gyakorlatok irányába tereli. Az Emberi Jogok Európai Bírósága márciusban, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

Az Európai Alapjogi Ügynökség tizenegy uniós országban végzett felmérése szerint a roma gyermekek közül átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, az oktatásban való részvétel pedig az iskolaköteles kor után meredeken visszaesik. Az Európai Bizottság adatai szerint pedig a roma gyerekek nyolcvan százaléka kénytelen szembenézni a szegénység veszélyével, míg az átlaglakosság esetében ez az arány 23 százalék – írja a lap.

A Fidesz képviselői nem értenek egyet

"Több ország, pl. Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el az integráció területén, modellértékű intézkedésekkel segíti a beilleszkedést és a szegénységből való kilépést, ilyen a gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodába járása vagy különböző roma felzárkóztató- és ösztöndíj-programok finanszírozása, a szegregált osztályok számának jelentős csökkentése. Ennek ellenére, a jelentésben több más ország mellett pellengérre állítják Magyarországot is, a valósággal ellentétben azt állítják, hogy nem hatékonyak az intézkedéseink” – hangsúlyozta a Fidesz parlamenti képviselője.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.