A hétfői meghallgatásán Iliana Ivanova azt mondta, nem végezheti el, amit a magyar államnak kell megtennie.
"A szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk, és nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie" – mondta hétfőn az Erasmus-üggyel kapcsolatban Iliana Ivanova, akit nyáron a Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért felelő biztosának jelöltek.
Ahhoz, hogy a politikus bekerülhessen a testületbe egy parlamenti szakbizottságnak fel kell mérnie, hogy alkalmas-e a feladatra. Ennek a szakbizottságnak a tagjaként kapott szót a Telex tudósítása szerint a hétfői meghallgatáson Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki a "magyar diákok, tanárok és kutatók számára diszkriminatív eljárásról” kérdezte Ivanovát, vagyis arról, hogy összeférhetetlenség miatt januárban az Európai Bizottság kizárt 21 modellváltó magyar egyetemet az európai csereprogramokból.
A bolgár politikus a meghallgatáson azt mondta, tisztában van a párbeszéddel, a problémákkal, a holtponttal és a haladás irányával a magyar kormány és az Európai Bizottság között, és sajnálta, hogy fiatalokat, tanulókat vághatnak el a programoktól. Ennek ellenére azt is kijelentette, hogy a "szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk."
Ivanova azt mondta, amennyiben a magyar hatóságoknak több információra, tisztázásra van szüksége a haladáshoz, részt vesz a párbeszédben, ugyanakkor azt is hozzzáttette; nem ígéri, hogy elvégzi azokat a feladatokat, amiket "a magyar államnak kell megtennie," és az sem merte megígérni, hogy lesz megoldás a problémára.
Bocskor Andrea azon kérdésére, hogy mégis mikorra rendeződhet az ügy Ivanova azt mondta, nem adhat határidőt arra, hogy a magyar hatóságok mikorra teljesítik az Európai Bizottság kéréseit.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
