Lázár és Balog megszólalása cinikus, hiszen egyértelmű, ki a roma és ki nem az – állítja egy civil szervezet munkatársa. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik pere buktathatta le a hazai gyakorlatot Brüsszel előtt, és így indult meg a kötelezettségszegési eljárás. De mégis hogy nőhet évek óta a szegregáció Magyarországon, ha az elkülönítés elvileg tiltott?
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel nem látják biztosítottnak a szegregált, tehát az elkülönített oktatás tilalmát. Bár a magyar hatályos törvények tiltják, hogy faji alapon elkülönítsék a roma és nem roma diákokat, a jogszabály mégsem megfelelő ennek betartásához.
Erre utal az, hogy nemzetközi szervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia szerint is nőtt az utóbbi években a szegregáció. Navracsics Tibor, az oktatásügyekért felelős európai biztos is erre utalt, amikor a döntés bejelentése után egy konferencián a következőket mondta: „Eredménytelenek voltak az egyeztetések, és a ma rendelkezésünkre álló adatok szerint az összes magyarországi forrás, beleértve a tudományos akadémia kutatóintézeteit is, azokkal az adatokkal látják el az Európai Bizottságot, amelyek szerint létezik szegregáció, és megszüntethető lenne jogi, törvényhozási eszközökkel”.
A szegregált oktatás ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyik munkatársa az Eduline-nak pontosan felvázolta, hogy a jogszabályi tiltások ellenére mégis hogyan lehetséges, hogy ennyire elterjedt az elkülönítés az oktatásban.
Másként különítik el a romákat a nem romáktól egy városban, és más módszer áll rendelkezésre egy kistelepülésen. Előbbinél a körzethatárokkal variálhatnak (minden városban tudható, melyek a cigányok által sűrűbben lakott városrészek), utóbbi esetén pedig a tehetősebb szülők egyszerűen elhordják a gyerekeiket a szomszédos városba, mert anyagi helyzetükből fakadóan ezt könnyen megtehetik.
A szegregáció növekedésével az utóbbi években az egyházi iskolák száma is jócskán megnőtt, ma már nagyjából másfélszer annyi az ilyen fenntartású intézmény, mint 2010-ben. Ezek az iskolák pedig azt vesznek fel, akit akarnak, így az utóbbi években szinte kizárólag elitiskolákként tudtak működni. A híres-hírhedt nyíregyházi guszev-telepi (másként Huszár-telep) esetnél azonban már fordított helyzet alakult ki: a görögkeleti egyház itt csak a cigány gyerekeket vette át, így hozva létre szegregátumot. A felvételnél a felekezeti hovatartozás volt az indok, ám kiderült, a gyerekek többsége nem vallásos családból származik.
Apropó, Guszev-telep. A CFCF – ahogy sok más hasonló esetben az elmúlt években – Nyíregyházán is pert indított tiltott szegregáció gyanújával, ahol a kormányt is színvallásra kényszerítették, mivel maga Balog Zoltán miniszter volt kénytelen tanúskodni az egyházi intézmény - és ezzel együtt a szegregátum - mellett. Ez volt az első ilyen per, ahol végül nem a CFCF-nek adott igazat az igazságszolgáltatás, és ez az ítélet kapcsolhatta be Brüsszelben a vészjelzőt, hogy a hazai szabályozással mégsem lehet minden rendben – tudtuk meg az alapítványtól.
A CFCF állhatatos munkája ellenére – bírósági perek ide vagy oda – gyakran hiába érnek el sikert a tárgyalótermekben, az állam sokszor nem hajlandó az ítéletet végrehajtani, és megszüntetni az így már hivatalosan is illegális elkülönítést.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán is ugyanazt reagálta a bizottsági döntésre: honnan tudja Brüsszel, ki roma és ki nem az, amikor Magyarországon tiltott a faji alapú adatgyűjtés? A válasz a CFCF szerint cinikus, és a perek során az intézmények képviselői is ezzel próbálkoznak elsőre, általában sikertelenül. Hogy valaki cigány, az a gyakorlatban megállapítható: köztudomású, mely városrészekben, falvakban élnek többségében romák, sokszor beazonosíthatók a nevük alapján, végső soron pedig a személyes találkozáskor eldönthető, az illető cigány-e.
Az alapítvány egyik munkatársa szerint Lázárnak tudnia kell mindezt, mivel annak idején hódmezővásárhelyi polgármesterként sikeresen számolta fel az alföldi városban a szegregált oktatást. Ezt másként aligha tehette meg, minthogy felismerte, hol tanulnak kizárólag cigány gyerekek.
A CFCF arra számít, a kormány az eljárás során belátja a hibákat, és módosítják a jogszabályi környezetet. Ezt a reményt osztja Navracsics is: „Abban bízom, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása utáni egyeztetési eljárásban Magyarország és az Európai Bizottság közös megoldásra fog jutni, és sikerül rendezni ezt a kérdést” – mondta a már említett konferencián.
Az alapítvány azonban nem számít az etnikai alapú elkülönítés gyakorlatának azonnali visszaesésére egy esetleges jogszabálymódosítás után sem. Egy kiskapu még ekkor is maradna, és – ahogy ez sokszor ma is megtörténik – ha fogyatékosnak diagnosztizálnak egyébként ép roma gyerekeket, továbbra is elkülönítve tanulnak majd. Ezt viszont már csak az egész rendszer megváltoztatásával lehetne elkerülni – mondta a CFCF munkatársa.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
