Lázár és Balog megszólalása cinikus, hiszen egyértelmű, ki a roma és ki nem az – állítja egy civil szervezet munkatársa. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik pere buktathatta le a hazai gyakorlatot Brüsszel előtt, és így indult meg a kötelezettségszegési eljárás. De mégis hogy nőhet évek óta a szegregáció Magyarországon, ha az elkülönítés elvileg tiltott?
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel nem látják biztosítottnak a szegregált, tehát az elkülönített oktatás tilalmát. Bár a magyar hatályos törvények tiltják, hogy faji alapon elkülönítsék a roma és nem roma diákokat, a jogszabály mégsem megfelelő ennek betartásához.
Erre utal az, hogy nemzetközi szervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia szerint is nőtt az utóbbi években a szegregáció. Navracsics Tibor, az oktatásügyekért felelős európai biztos is erre utalt, amikor a döntés bejelentése után egy konferencián a következőket mondta: „Eredménytelenek voltak az egyeztetések, és a ma rendelkezésünkre álló adatok szerint az összes magyarországi forrás, beleértve a tudományos akadémia kutatóintézeteit is, azokkal az adatokkal látják el az Európai Bizottságot, amelyek szerint létezik szegregáció, és megszüntethető lenne jogi, törvényhozási eszközökkel”.
A szegregált oktatás ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyik munkatársa az Eduline-nak pontosan felvázolta, hogy a jogszabályi tiltások ellenére mégis hogyan lehetséges, hogy ennyire elterjedt az elkülönítés az oktatásban.
Másként különítik el a romákat a nem romáktól egy városban, és más módszer áll rendelkezésre egy kistelepülésen. Előbbinél a körzethatárokkal variálhatnak (minden városban tudható, melyek a cigányok által sűrűbben lakott városrészek), utóbbi esetén pedig a tehetősebb szülők egyszerűen elhordják a gyerekeiket a szomszédos városba, mert anyagi helyzetükből fakadóan ezt könnyen megtehetik.
A szegregáció növekedésével az utóbbi években az egyházi iskolák száma is jócskán megnőtt, ma már nagyjából másfélszer annyi az ilyen fenntartású intézmény, mint 2010-ben. Ezek az iskolák pedig azt vesznek fel, akit akarnak, így az utóbbi években szinte kizárólag elitiskolákként tudtak működni. A híres-hírhedt nyíregyházi guszev-telepi (másként Huszár-telep) esetnél azonban már fordított helyzet alakult ki: a görögkeleti egyház itt csak a cigány gyerekeket vette át, így hozva létre szegregátumot. A felvételnél a felekezeti hovatartozás volt az indok, ám kiderült, a gyerekek többsége nem vallásos családból származik.
Apropó, Guszev-telep. A CFCF – ahogy sok más hasonló esetben az elmúlt években – Nyíregyházán is pert indított tiltott szegregáció gyanújával, ahol a kormányt is színvallásra kényszerítették, mivel maga Balog Zoltán miniszter volt kénytelen tanúskodni az egyházi intézmény - és ezzel együtt a szegregátum - mellett. Ez volt az első ilyen per, ahol végül nem a CFCF-nek adott igazat az igazságszolgáltatás, és ez az ítélet kapcsolhatta be Brüsszelben a vészjelzőt, hogy a hazai szabályozással mégsem lehet minden rendben – tudtuk meg az alapítványtól.
A CFCF állhatatos munkája ellenére – bírósági perek ide vagy oda – gyakran hiába érnek el sikert a tárgyalótermekben, az állam sokszor nem hajlandó az ítéletet végrehajtani, és megszüntetni az így már hivatalosan is illegális elkülönítést.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán is ugyanazt reagálta a bizottsági döntésre: honnan tudja Brüsszel, ki roma és ki nem az, amikor Magyarországon tiltott a faji alapú adatgyűjtés? A válasz a CFCF szerint cinikus, és a perek során az intézmények képviselői is ezzel próbálkoznak elsőre, általában sikertelenül. Hogy valaki cigány, az a gyakorlatban megállapítható: köztudomású, mely városrészekben, falvakban élnek többségében romák, sokszor beazonosíthatók a nevük alapján, végső soron pedig a személyes találkozáskor eldönthető, az illető cigány-e.
Az alapítvány egyik munkatársa szerint Lázárnak tudnia kell mindezt, mivel annak idején hódmezővásárhelyi polgármesterként sikeresen számolta fel az alföldi városban a szegregált oktatást. Ezt másként aligha tehette meg, minthogy felismerte, hol tanulnak kizárólag cigány gyerekek.
A CFCF arra számít, a kormány az eljárás során belátja a hibákat, és módosítják a jogszabályi környezetet. Ezt a reményt osztja Navracsics is: „Abban bízom, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása utáni egyeztetési eljárásban Magyarország és az Európai Bizottság közös megoldásra fog jutni, és sikerül rendezni ezt a kérdést” – mondta a már említett konferencián.
Az alapítvány azonban nem számít az etnikai alapú elkülönítés gyakorlatának azonnali visszaesésére egy esetleges jogszabálymódosítás után sem. Egy kiskapu még ekkor is maradna, és – ahogy ez sokszor ma is megtörténik – ha fogyatékosnak diagnosztizálnak egyébként ép roma gyerekeket, továbbra is elkülönítve tanulnak majd. Ezt viszont már csak az egész rendszer megváltoztatásával lehetne elkerülni – mondta a CFCF munkatársa.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
