A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Csepelen, a Dél-Pesti Tankerületi Központ új székhelyének átadóünnepségén úgy fogalmazott, hogy bő tíz évvel ezelőtt indították el azt a folyamatot, amelyben az iskolák fenntartását és később a működtetését is a tankerületi központok vették át - írja az MTI.
Egy 2010-es felmérés azt mutatta, hogy a hatéves gyermekek fejlettségi szintje között akár másfél éves különbség is volt, amit az iskolák nem tudtak megfelelően "ellenpontozni", ezért két intézkedést hoztak:
- az egyik a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése volt, hogy kevesebb legyen a hátrány, amit a gyermek az iskolába magával visz
- meg akarták szüntetni azt a helyzetet, hogy ahol nehezebb körülmények között gazdálkodik az önkormányzat, ott az iskola is nehezebb helyzetben volt.
Érezhető eredménye van tehát, hogy az állam belépett közvetlenül az oktatás rendszerébe
- mondta az államtitkár.
Hogy ez a 20 százalék körül érték azt jelenti-e, hogy a magyar iskolarendszer valóban képes-e ellensúlyozni a nehezebb családi hátteret, az már egy másik kérdés. Érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató a 2015-ös PISA-felmérésben Magyarország esetében már "csak" 21 százalék volt, amellyel az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozott, és az európai OECD-tagok között az utolsó helyen szerepelt. Ez az arány a Franciországban 20, míg Németország a 16 százalék volt, ami azt jelentette, hogy még azokban az országokban is nehéz leküzdeni az iskolarendszerben a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Akkor az OECD-országok között Hongkong végzett az élen 5 százalékos eredménnyel.
Mellesleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó elemzéséből az derült ki, hogy a felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti Nógrád vármegyében. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest vármegyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
Azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - vagyis ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.