Rétvári Bence azt mondta, a tankerületi központok rendszere jobban ki tudja egyenlíteni a társadalmi különbségeket. Utánajártunk, valójában mit mutatnak a statisztikák.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Csepelen, a Dél-Pesti Tankerületi Központ új székhelyének átadóünnepségén úgy fogalmazott, hogy bő tíz évvel ezelőtt indították el azt a folyamatot, amelyben az iskolák fenntartását és később a működtetését is a tankerületi központok vették át - írja az MTI.
Egy 2010-es felmérés azt mutatta, hogy a hatéves gyermekek fejlettségi szintje között akár másfél éves különbség is volt, amit az iskolák nem tudtak megfelelően "ellenpontozni", ezért két intézkedést hoztak:
Ezért döntöttek úgy, hogy tankerületi központok legyenek azok, amelyek az iskolákat fenntartják, működtetik. Rétvári kiemelte, hogy a PISA-mérés szerint míg tíz évvel ezelőtt az otthonról hozott hátrányok iskolában való megjelenése 26 százalék volt, ami az állami fenntartás évei alatt már 19 százalékra csökkent.
Érezhető eredménye van tehát, hogy az állam belépett közvetlenül az oktatás rendszerébe
- mondta az államtitkár.
Hogy ez a 20 százalék körül érték azt jelenti-e, hogy a magyar iskolarendszer valóban képes-e ellensúlyozni a nehezebb családi hátteret, az már egy másik kérdés. Érdemes megjegyezni, hogy ez a mutató a 2015-ös PISA-felmérésben Magyarország esetében már "csak" 21 százalék volt, amellyel az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozott, és az európai OECD-tagok között az utolsó helyen szerepelt. Ez az arány a Franciországban 20, míg Németország a 16 százalék volt, ami azt jelentette, hogy még azokban az országokban is nehéz leküzdeni az iskolarendszerben a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Akkor az OECD-országok között Hongkong végzett az élen 5 százalékos eredménnyel.
Mellesleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó elemzéséből az derült ki, hogy a felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti Nógrád vármegyében. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest vármegyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
Azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - vagyis ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
