Státusztörvény: "Minden attól függ, hogy hány nyugdíjast tudnak a föld alól előkaparni"

Még kilenc napig dönthetnek a pedagógusok az új jogviszony elfogadásáról. Milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik visszautasítják a szerződést? Megnéztük, hogy szóba jöhet-e, ha óraadónak állnak a tanárok.

A pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződése - ahogy azt már előre sejteni lehetett - komoly nemtetszést váltott ki. Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a szerződésben foglalt bérek "emelése" elkeserítő helyzetet teremtett, így várhatóan még sokan hagyhatják el pedagógusként a pályájukat. Az érintettekenek szeptember 29-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt új szerződést.

Ennek okán utánajártunk annak, hogy milyen következményekkel kell számolni, ha a pedagógusok elutasítják az új foglalkoztatási jogviszonyba való átkerülést.

Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató által megjelent kiadványban, a 12 válasz tanítóknak és tanároknak a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvénnyel kapcsolatban leírtak szerint:

"Ha a pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szeptember 29-ig úgy nyilatkozik, hogy elutasítja a jogviszonyváltozást, akkor 2023. november 30-án az eddigi jogviszonya megszűnik. Ezután a felmentési idő következik, ami november 1-jétől, egy hónapon át, november 30-ig tart. Ezalatt az idő alatt, az érintett felet a munkavégzési kötelezettségei alól fel kell menteni. A felmentési idő lejárta után az őt megillető illetmények alapulvételével legfeljebb három hónapos végkielégítésre jogosult.

Ez nem jelenti azt, hogy a jogviszony megszűnése után nem létesíthet egy új jogviszonyt másik köznevelési intézményben. Azonban, ha az új jogviszony létesítése a november 30-i megszűnéstől számított 90 napon belül következik be, akkor a kifizetett végkielégítést vagy legalább is annak egy részét vissza kell fizetnie a munkavállalónak."

Opció lehet az óraadó tanár?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a felmondott pedagógusok óraadóként folytathatják-e a munkájukat. Az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

Az Európai Bizottság a magyarországi pedagógusok munkakörülményeire vonatkozó leírása szerint az óraadói státusz általában egy évre vagy rövidebb időre szóló megbízási szerződéssel jár. Bár az ilyen formában alkalmazott pedagógusok bizonyos juttatásoktól elesnek – fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb. -, az óraadó tanár csak a szerződésben foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani.

A témával kapcsolatban megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szövetségének elnökét, aki a lapunknak elmondta, hogy jogilag lehetséges, hogy a felmondó pedagógusokat az intézmények óraadóként ilyen formában tovább foglalkoztassák, viszont a gyakorlatban már nem biztos, hogy ez működni is fog. Szerinte ugyanis a tankerületek megszabhatják, hogy az intézmények alkalmazhatnak-e óraadókat, így akár "érkezhet fentről olyan utasítás," hogy a pedagógusok új jogállási törvényét el nem fogadó tanítókat és tanárokat az iskolák óraadóként sem alkalmazhatják.

Szerinte jelen pillanatban minden attól függ, hogy hányan utasítják még el szeptember 29-ig az új jogviszonyt, és hogy

„hány nyugdíjast tudnak még a föld alól előkaparni.”

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.