Státusztörvény: "Minden attól függ, hogy hány nyugdíjast tudnak a föld alól előkaparni"

Még kilenc napig dönthetnek a pedagógusok az új jogviszony elfogadásáról. Milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik visszautasítják a szerződést? Megnéztük, hogy szóba jöhet-e, ha óraadónak állnak a tanárok.

A pedagógusok státusztörvény alapján írt új szerződése - ahogy azt már előre sejteni lehetett - komoly nemtetszést váltott ki. Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a szerződésben foglalt bérek "emelése" elkeserítő helyzetet teremtett, így várhatóan még sokan hagyhatják el pedagógusként a pályájukat. Az érintettekenek szeptember 29-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt új szerződést.

Ennek okán utánajártunk annak, hogy milyen következményekkel kell számolni, ha a pedagógusok elutasítják az új foglalkoztatási jogviszonyba való átkerülést.

Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató által megjelent kiadványban, a 12 válasz tanítóknak és tanároknak a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvénnyel kapcsolatban leírtak szerint:

"Ha a pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szeptember 29-ig úgy nyilatkozik, hogy elutasítja a jogviszonyváltozást, akkor 2023. november 30-án az eddigi jogviszonya megszűnik. Ezután a felmentési idő következik, ami november 1-jétől, egy hónapon át, november 30-ig tart. Ezalatt az idő alatt, az érintett felet a munkavégzési kötelezettségei alól fel kell menteni. A felmentési idő lejárta után az őt megillető illetmények alapulvételével legfeljebb három hónapos végkielégítésre jogosult.

Ez nem jelenti azt, hogy a jogviszony megszűnése után nem létesíthet egy új jogviszonyt másik köznevelési intézményben. Azonban, ha az új jogviszony létesítése a november 30-i megszűnéstől számított 90 napon belül következik be, akkor a kifizetett végkielégítést vagy legalább is annak egy részét vissza kell fizetnie a munkavállalónak."

Opció lehet az óraadó tanár?

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a felmondott pedagógusok óraadóként folytathatják-e a munkájukat. Az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

Az Európai Bizottság a magyarországi pedagógusok munkakörülményeire vonatkozó leírása szerint az óraadói státusz általában egy évre vagy rövidebb időre szóló megbízási szerződéssel jár. Bár az ilyen formában alkalmazott pedagógusok bizonyos juttatásoktól elesnek – fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb. -, az óraadó tanár csak a szerződésben foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani.

A témával kapcsolatban megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szövetségének elnökét, aki a lapunknak elmondta, hogy jogilag lehetséges, hogy a felmondó pedagógusokat az intézmények óraadóként ilyen formában tovább foglalkoztassák, viszont a gyakorlatban már nem biztos, hogy ez működni is fog. Szerinte ugyanis a tankerületek megszabhatják, hogy az intézmények alkalmazhatnak-e óraadókat, így akár "érkezhet fentről olyan utasítás," hogy a pedagógusok új jogállási törvényét el nem fogadó tanítókat és tanárokat az iskolák óraadóként sem alkalmazhatják.

Szerinte jelen pillanatban minden attól függ, hogy hányan utasítják még el szeptember 29-ig az új jogviszonyt, és hogy

„hány nyugdíjast tudnak még a föld alól előkaparni.”

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.