Közeleg a fűtésszezon - idén is marad a 18 fok az iskolákban?

Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Utánajártunk, idén tervezik-e hasonló szabályozások bevezetését.

  • Székács Linda

A két évig tartó koronavírus-járvány után tavaly télen a "rezsipánik" nehezítette a diákok és az egyetemi hallgatók tanulmányait, miután a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést és az új szabályozás értelmében a háztartások elektromos áramból mindössze 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, a többit már teljes áron kellett kifizetnie mindenkinek.

A Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány tanodája novemberben a korábbi 15 ezer forintos összeg helyett több mint egymillió forintról kapott számlát, de számos magániskolában is küszködtek a fennmaradással, sőt, az energiaválság miatt a tanév rendjén is módosítani kellett; elmaradt az őszi szünet, helyette pedig szokatlanul hosszú volt a téli, hogy a hideg időszakban ne kelljen fűteni az iskolák és egyetemek épületeit.

Úgy tűnik azonban, hogy mindez már a múlté. Ahogy azt már korábban megírtuk, az idei télre nem készülnek különleges intézkedésekkel sem az állami, sem pedig az alapítványi kézben lévő magyar egyetemek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig a közoktatásban sem kell számítani különleges intézkedésekre.

"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"

- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben.

A tanév rendjének utólagos módosítása helyett pedig a 2023/24-es tanévben már alapból hosszabb évközi szüneteket kaptak az iskolák. A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget, míg a szakképzésben tanulóknak 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu