Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Utánajártunk, idén tervezik-e hasonló szabályozások bevezetését.
A két évig tartó koronavírus-járvány után tavaly télen a "rezsipánik" nehezítette a diákok és az egyetemi hallgatók tanulmányait, miután a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést és az új szabályozás értelmében a háztartások elektromos áramból mindössze 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, a többit már teljes áron kellett kifizetnie mindenkinek.
A Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány tanodája novemberben a korábbi 15 ezer forintos összeg helyett több mint egymillió forintról kapott számlát, de számos magániskolában is küszködtek a fennmaradással, sőt, az energiaválság miatt a tanév rendjén is módosítani kellett; elmaradt az őszi szünet, helyette pedig szokatlanul hosszú volt a téli, hogy a hideg időszakban ne kelljen fűteni az iskolák és egyetemek épületeit.
Úgy tűnik azonban, hogy mindez már a múlté. Ahogy azt már korábban megírtuk, az idei télre nem készülnek különleges intézkedésekkel sem az állami, sem pedig az alapítványi kézben lévő magyar egyetemek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig a közoktatásban sem kell számítani különleges intézkedésekre.
"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"
- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben.
A tanév rendjének utólagos módosítása helyett pedig a 2023/24-es tanévben már alapból hosszabb évközi szüneteket kaptak az iskolák. A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget, míg a szakképzésben tanulóknak 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
