Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Utánajártunk, idén tervezik-e hasonló szabályozások bevezetését.
A két évig tartó koronavírus-járvány után tavaly télen a "rezsipánik" nehezítette a diákok és az egyetemi hallgatók tanulmányait, miután a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést és az új szabályozás értelmében a háztartások elektromos áramból mindössze 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, a többit már teljes áron kellett kifizetnie mindenkinek.
A Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány tanodája novemberben a korábbi 15 ezer forintos összeg helyett több mint egymillió forintról kapott számlát, de számos magániskolában is küszködtek a fennmaradással, sőt, az energiaválság miatt a tanév rendjén is módosítani kellett; elmaradt az őszi szünet, helyette pedig szokatlanul hosszú volt a téli, hogy a hideg időszakban ne kelljen fűteni az iskolák és egyetemek épületeit.
Úgy tűnik azonban, hogy mindez már a múlté. Ahogy azt már korábban megírtuk, az idei télre nem készülnek különleges intézkedésekkel sem az állami, sem pedig az alapítványi kézben lévő magyar egyetemek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig a közoktatásban sem kell számítani különleges intézkedésekre.
"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"
- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben.
A tanév rendjének utólagos módosítása helyett pedig a 2023/24-es tanévben már alapból hosszabb évközi szüneteket kaptak az iskolák. A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget, míg a szakképzésben tanulóknak 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
