Közeleg a fűtésszezon - idén is marad a 18 fok az iskolákban?

Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Utánajártunk, idén tervezik-e hasonló szabályozások bevezetését.

  • Székács Linda

A két évig tartó koronavírus-járvány után tavaly télen a "rezsipánik" nehezítette a diákok és az egyetemi hallgatók tanulmányait, miután a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést és az új szabályozás értelmében a háztartások elektromos áramból mindössze 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, a többit már teljes áron kellett kifizetnie mindenkinek.

A Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány tanodája novemberben a korábbi 15 ezer forintos összeg helyett több mint egymillió forintról kapott számlát, de számos magániskolában is küszködtek a fennmaradással, sőt, az energiaválság miatt a tanév rendjén is módosítani kellett; elmaradt az őszi szünet, helyette pedig szokatlanul hosszú volt a téli, hogy a hideg időszakban ne kelljen fűteni az iskolák és egyetemek épületeit.

Úgy tűnik azonban, hogy mindez már a múlté. Ahogy azt már korábban megírtuk, az idei télre nem készülnek különleges intézkedésekkel sem az állami, sem pedig az alapítványi kézben lévő magyar egyetemek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig a közoktatásban sem kell számítani különleges intézkedésekre.

"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"

- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben.

A tanév rendjének utólagos módosítása helyett pedig a 2023/24-es tanévben már alapból hosszabb évközi szüneteket kaptak az iskolák. A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget, míg a szakképzésben tanulóknak 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani.

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.