Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya szerint a tanárhiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Akkor alakul ki, ha nincs elegendő olyan képzett tanár, aki hajlandó az érvényes bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.
Budapest és Pest megye a leginkább érintett
Fontos megemlíteni, hogy pedagógushiány esetén az intézmények nem küldik haza a tanulólat, hanem igyekeznek valahogy megoldani a helyzetet. Többek között olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, vagy az osztályok, csoportok méretét a szokásosnál nagyobbra növelik, esetleg emelik a tanárok óraszámát.
Varga szerint a pedagógushiány egyik mutatószáma a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya. A tanulmányból kiderült, hogy 2010 és 2020 között emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt. Tehát valamilyen formában jelen volt a pedagógushiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országos átlagban ez a szám megközelítette a 60 százalékot.
A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.
„Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató.
Kevesebb a betöltetlen álláshely
Közvetlen a tanév indulása előtt a Közszolgállás portál a „tanár” kulcsszóra 445, a „tanítóra” 149 találatot adott ki.
Mostani cikkünk írásakor már csak 199 nyitott tanári - és 65 tanítói pozíciót találtunk. Fontos megjegyezni, hogy a meghirdetett állások száma nem feltétlen tükrözi, mekkora a tanárhiány. Ugyan a központi portálra elvileg minden tankerület üres pedagógusállásait kötelező feltenni, ez a gyakorlatban értesüléseink szerint nem mindig valósul meg. Van arra is példa, hogy az intézményvezetők telefonon, Facebookon vagy álláskereső csoportokban keresik a potenciális jelölteket.
Mégis az adatokból jól látszik, hogy az utolsó pillanatban sok helyen sikerült betölteni az állást, vagy legalább technikailag megoldani a helyettesítést.
Főleg ilyen szakos tanárokból van hiány
Azt még Gulyás Gergely is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegennyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.
Rákerestünk a közszolgálati állásportálon az ezekhez kapcsolódó kifejezésekre. Cikkünk írásakor a "matematika" kulcsszóra 34, a "fizikára" 22, míg a "kémia" kifejezésre 12 állást találtunk. Fontos kiemelni, hogy az egyes pozíciók között voltak átfedések. Például volt olyan tankerület, ahova matek-fizika szakos tanárt kerestek. Az idegennyelvek esetében még rosszabb volt a helyzet. Angol szakos tanárt, tanítót 40 helyre kerestek, míg a német nyelv esetében 17 nyitott pedagógusi pozíciót találtunk. A történelem és a magyar esetében viszont csak néhány állást listázott az oldal.
Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.
Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie ezekben az ügyekben.
