Megjelent a KSH negyedéves összefoglalója. A helyzeten tovább ronthat a státusztörvény elfogadása.
7620 - ennyi a betöltetlen állás az oktatásban a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent negyedéves összefoglalója szerint.
A hiányzó pedagógusok száma az elmúlt negyedévhez képest 768 fővel nőtt, egy évvel ezelőtt viszont még a mostaninál is drasztikusabb volt a tanárhiány: 2022 második negyedévében 7973 tanár hiányzott a rendszerből. Bár ezt követően némi csökkenés látható, 2019-hez képest még így is több mint háromezerötszáz fővel nőtt az oktatásból hiányzó dolgozók száma, mivel 2019 első negyedévében még "csak" 4149 betöltetlen álláshely volt.
Az első drasztikus növekedés 2021 második negyedévében látható, akkor 4973-ról 6635-re nőtt a hiányzók száma, majd jellemzően az elmúlt időszakban 6400-6700 fő között stagnált.
Még rosszabb lehet
A pedagógiai szakszervezetek az elmúlt időszakban többször is felhívták a figyelmet a tanárhiány problémájára. Januárban több mint tizenhatezer hiányjelet rajzoltak a Hősök terére, ezen a héten pedig a Momentum politikusai harminc pályaelhagyó nevét fújták fel a Belügyminisztérium elé. Vannak iskolák, ahol a felsős tanárok vagy pedagógiai asszisztensek tanítanak alsóban is, van, ahol ideiglenes órarenddel indult a tanév, máshol pedig közel 80 éves matektanár állt vissza tanítani. Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció folyamatosan tagadja a tanárhiányt, sőt, pozitív példákat hangoztatnak, mint például azt, hogy Európa más országaihoz képest nálunk alacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.
A jelenlegi helyzeten még a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is ronthat a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény elfogadása. A pedagógusoknak szeptember 15-29. között kell nyilatkozniuk arról, hogy szeretnék-e aláírni az új szerződésüket. Arról tehát, hogy hányan hagyják el a pályát a státusztörvény miatt, leghamarabb szeptember végén láthatunk adatokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
