Hódmezővásárhely nem adná ingyen az iskoláikat, ezért bírósághoz fordul az egyházközösség

A Szegedi Törvényszékhez fordult az Ótemplomi Református Egyházközség, kérve a Szék utcai valamint a Petőfi utcai iskolaépületek tulajdonrendezését. A város csak a vagyonkezelési jogot adná át.

  • Tornyos Kata

Mint arról korábban írtunk, tavaly decemberben a parlamenti többség elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely alapján az állam által „bevettként” elismert egyházak igényt jelenthetnek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ahol hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket pedig bármi fajta mérlegelési lehetőség nélkül ingyen át is kell adni a felekezeteknek.

A hódmezővásárhelyi református egyházközség két épületet vár, a domonkos nővérek egy iskolát és egy óvodát, a katolikus egyházmegye szintén. Mindhárom felekezettel tárgyalt a városvezetés, a katolikusok el is fogadták, hogy ingyenes átadás helyett vagy eladják vagy pedig vagyonkezelésbe adják a kért iskolát és óvodát. A másik kettővel viszont nem sikerült megállapodni, de nekik sem adnák át ingyen az épületeket, mert úgy látják, az az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Végül a közgyűlés azt szavazta meg, hogy sem ingyen, sem pénzért nem adják át a kért épületek tulajdonjogát, csak vagyonkezelésbe adják át azokat az egyházaknak.

Emiatt a Szegedi Törvényszékhez fordult az Ótemplomi Református Egyházközség

Bán Csaba lelkész a vasárnapi ótemplomi istentiszteleten jelentette be, hogy az ótemplomi presbitérium egyhangú döntése alapján augusztus 22-én keresetet nyújtottak be a Szegedi Törvényszékre a Petőfi utca 6. szám alatti ingatlan tulajdonrendezése miatt, majd szintén a presbitérium egyhangú döntése alapján másnap, azaz augusztus 23-án ismét keresetet nyújtottak be a Szék utca 3-5. szám alatti ingatlan tulajdonrendezése érdekében – írta meg a Hódpress.

A törvény szerint ha az egyház a kiszemelt ingatlanban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot akar ellátni, kérvényezheti, hogy az állam írja rá az épületet.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.