Havi 15-20 ezer forintba kerül a háromszori étkezés átlagosan a menzán

Ezzel a közétkeztetés még mindig a legolcsóbb megoldás.

  • Tornyos Kata

Az élelmiszerárakkal párhuzamos drágulás (33-34 százalék) van a menzákon is, de a szeptembertől esedékes árakról még azért nem lehet biztosat mondani, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk – nyilatkozta az InfoRádiónak Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke.

"Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben" - részletezte.

A háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, de egy korábbi törvény értelmében a térítési díj legfeljebb a nyersanyagdíj értékének összege lehet, ami 35-40 százalékot tesz ki, ha tehát a rezsinövekedést és a munkaerő-drágulást is figyelembe vennénk, 50 ezer forintos összeggel kellene számolni egyetlen hónapban egyetlen gyerekre.

A svédasztalos módszert ajánlja

Az étkeztetők többféle eljárással is próbálkoztak a pazarlás megszüntetésére. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így annyit szedhetnek, amennyit szeretnének, és abból, ami nekik szimpatikus. Ez a rendszer már Magyarországon is működik: az egyik vidéki, önkormányzati fenntartású középiskolában már két éve ilyen formában ebédelnek a diákok. Itt az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hulladékmennyiség nyolcvan százaléka lecsökkenthető, ezen túl pedig azt is megfigyelték, hogy abból a korosztályból, amelyik a normál rendszerű menzából lemorzsolódik, felső tagozattól fölfelé visszaszivárog a diákok legalább fele – erről korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.