Havi 15-20 ezer forintba kerül a háromszori étkezés átlagosan a menzán

Ezzel a közétkeztetés még mindig a legolcsóbb megoldás.

  • Tornyos Kata

Az élelmiszerárakkal párhuzamos drágulás (33-34 százalék) van a menzákon is, de a szeptembertől esedékes árakról még azért nem lehet biztosat mondani, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk – nyilatkozta az InfoRádiónak Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke.

"Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben" - részletezte.

A háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, de egy korábbi törvény értelmében a térítési díj legfeljebb a nyersanyagdíj értékének összege lehet, ami 35-40 százalékot tesz ki, ha tehát a rezsinövekedést és a munkaerő-drágulást is figyelembe vennénk, 50 ezer forintos összeggel kellene számolni egyetlen hónapban egyetlen gyerekre.

A svédasztalos módszert ajánlja

Az étkeztetők többféle eljárással is próbálkoztak a pazarlás megszüntetésére. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így annyit szedhetnek, amennyit szeretnének, és abból, ami nekik szimpatikus. Ez a rendszer már Magyarországon is működik: az egyik vidéki, önkormányzati fenntartású középiskolában már két éve ilyen formában ebédelnek a diákok. Itt az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hulladékmennyiség nyolcvan százaléka lecsökkenthető, ezen túl pedig azt is megfigyelték, hogy abból a korosztályból, amelyik a normál rendszerű menzából lemorzsolódik, felső tagozattól fölfelé visszaszivárog a diákok legalább fele – erről korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.