Az oktatást is irányító tárca szerint míg a szakszervezetek a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, ők tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az iskolaigazgatóknak a teljesítménybérezésben.
„Az eskü szövegéről nincs döntés, azt jogszabály nem fogja rögzíteni, megszövegezésére a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagógus Kar kap felkérést”
– írta kérdésünkre a Belügyminisztérium (BM) a státusztörvény végrehajtási rendelettervezetében szereplő pedagógus-esküről. „Számos hivatás esetén bevett gyakorlat a diploma átvételekor az eskütétel, ez az orvosok esetén a leginkább közismert. A tervezet szerint a pedagógusképzésben az eskü intézménye a következő tanévben végző hallgatók körében kerül felmenő rendszerben bevezetésre” – fejtették ki, vagyis a már a pályán lévő pedagógusokat ez nem érinti.
Arra is rákérdeztünk, a januári jogállás-váltás után miért júniustól kötelező az eskütétel és azt miért csak a végrehajtási rendeletben „rejtették el”. Ez utóbbira azt írták, az „a jogalkotás sajátosságaiból következik”. Az időpontról pedig, hogy a jogállás-váltás januári időpontja után az első lehetséges alkalom az eskü letételére a 2024. május 31. utáni időszak – vagyis amikor először diplomáznak már a státusztörvény hatálya alatt pedagógusok.
Tudatosan hagynak jelentős mozgásteret az igazgatóknak
Rákérdeztünk arra is, hogy szakszervezeti részről kritizálták, hogy a tervezet nem tartalmaz pontos részleteket a teljesítményalapú bérdifferenciálásról, például a szempontok súlyozását, így az érdekvédők szerint az iskolaigazgatók szubjektív döntése lehet az elvileg több százezres pluszjuttatások megítélése.
„A szakszervezetek jellemzően a mereven szabályozott bérrendszereket követelik, majd kritizálják azok rugalmatlanságát. Az új struktúrában a tervezet tudatosan jelentős mozgásteret kíván biztosítani az igazgatóknak a bérezés területén azzal, hogy a differenciálásra vonatkozó irányadó szempontrendszert a törvény már tartalmazza”
– írta a BM ezzel kapcsolatban.
Állítják, a pedagógusok többsége támogatja a teljesítménybérezést – bár azt nem fejtették ki, ezt mi alapján írják. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. 20%-kal növelt illetmény illeti meg azokat a pedagógusokat, akik a kedvezményezett és a felzárkózó települések valamelyikén elhelyezkedő intézményben dolgoznak, továbbá azokat, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10% a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya” – teszik hozzá.
Megjegyezve: a pótlékrendszer az eddigi pótlékokat is tartalmazza. Emellett az előmeneteli rendszer öt fokozatához – a gyakornoktól a kutatótanárig – bérsávokat rendeltek. Ahogyan arról korábban írtunk, ezek elég tágra nyitott intervallumok, ezeket nem a végrehajtási rendelet, hanem maga a státusztörvény tartalmazta. E szerint a bruttó bérek a követketők lehetnek:
Ehhez számos szempont szerepel a törvényben, egyik a fenntartó anyagi mozgástere, emiatt sokan szkeptikusak a nagy számokkal. A tárca szerint viszont a bérsávokon belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért. „A kormánynak - a törvényi előírásnak megfelelően - a gyakornokok bérét kell rendeletben meghatároznia, a többi kategóriában az intézményvezetők a sávhatárok között állapíthatják meg az illetményeket” – fogalmaznak. Rákérdeztünk a pedagógus I-II fokozat alsó határánál magasabb gyakornoki bérekre is, ám arra ennél részletesebben nem tértek ki.
Mérlegelik a javaslatokat
A pénteken 10 órára összehívott egyeztetés kapcsán azt írták, „a tárca a végrehajtási rendelet tervezetének véglegesítésénél is mérlegelni fogja a szakszervezetek javaslatait”, miután leírásuk alapján a státusztörvényt is 34 területen módosították az egyeztetések után.
Az érdekképviseletek azonban ezután sem tűntek túlzottan elégedettnek vele. Lévén, úgy vélik, az általuk problémásnak tartott pontok egy része ugyan változott, de számos viszont benne maradt, mint – ugyan csak járáson belül és más korlátozásokkal – a pedagógusok átvezénylése és – csak a tankerület által adott eszközökön, de – a laptopok ellenőrzése.
Hogy az egyeztetésen, ahová a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét és a Nemzeti Pedagógus Kart hívták meg, végül mire jutnak a felek, arról természetesen be fogunk számolni.
(Kiemelt kép: MTI / MTVA / Faludi Imre)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
