A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben. Komoly baj van a diákok szövegértési képességeivel, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában, a tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet. Így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül mást elvégezni.
Az eredményekkel kapcsolatban Trencsényi Lászlóval, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével készített iterjút a HírKlikk. Trencsényi szerint a rossz eredményekhez egyrészt az is hozzájárulhatott, hogy a tesztek online zajlanak, így a feladatok megoldásához digitális kompetenciákra is szükség van. A szakemberek többsége a fő okoknak azonban az erőltetett tempót, a kisiskolások olvasmányainak didaktikus unalmát és azt tartják, hogy az iskola nincs tekintettel az egyéni különbségekre.
"Ehhez képest én másodlagosnak vélem az „új vizualitás” jelenségeit, a TV-k manipuláló uralmát, ama bizonyos „kütyüket”. Annál is inkább, hiszen a közösségi média gyerekkori használata valójában egy újfajta írástudást aktivizál, a messengerező gyerekek többet írnak, mint korábban az obligát tábori üdvözlőlapokat küldözgető pajtások"
– mondta a pedagógiai kutató.
Modernizációra lenne szükség az olvasmánylista terén
Nehezen követhető nemzeti klasszikusok állnak hagyományosan a tantervek középpontjában. Az irodalomtanítás évtizedek óta jóformán elkerülte – pedig az óvoda szóbeliségében gazdagon érvényesült – a virágzó magyar gyermekirodalmat, gyermekköltészetet. A Harry Potter-jelenség minden olvasáskutatót meglepett. Lám, jó marketinggel divatot lehet csinálni az olvasásból is – véli Trencsényi László, de hozzátette, hogy ez a jelenség csak a középosztálynál van jelen.
"A funkcionális analfabétizmus kedvelése minden diktatúra érdeke"
"A választópolgárok „tusványosi hőbörgések”, s ennek alpári kommentjei nyomán készülnek a választásokra, az uralkodó pártnak a választások előtt például nem is volt nyilvánosságra hozott programja, oktatási víziója pláne nem"
- teszi hozzá a szakember.
Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérése szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.
A múlt heti Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, hogy a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza. Ez nagy felháborodást váltott ki, nyílt levélben hívták fel a civilek Gulyás Gergely figyelmét arra, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is.
Mi lenne a megoldás?
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint el kellene nyújtani az alsó tagozati oktatást, a tankötelezettséget pedig meg kellene hosszabbítani 18 évre. Az iskolákban biztosítani kellene a módszertani szabadság feltételeit, a tantervi szabályozásban a helyi tantervek, egyéni fejlesztési tervek felerősítése fontos lenne. Érdemes lenne növelni a kreatív írás módszereinek gyarapítását, gyerekközpontú Nemzeti alaptanterv (NAT) kellene, meg kéne őrizni az óvodai nevelésben feladatot vállaló szakemberek felsőfokú végzettségét, és támogatni kellene az iskolai és területi könyvtárakat és a művelődési intézményeket. Ő viszont úgy véli, hogy ezek helyett a fentiek "irracionális tagadása" a jellemző.
