Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria döntését, érvénytelenek a PSZ már elfogadott népszavazási kérdései

"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.

  • Székács Linda

Nem tarthat népszavazást a Pedagógusok Szakszervezete, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria korábbi döntését - tudatta lapunkkal a PSZ.

A szakszervezet még márciusban nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál az alábbi öt kérdésben:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB akkor a szakszervezet egyik kérdést sem hitelesítette, ezért a PSZ a Kúriához fordult, ami júniusban jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vonatkozó kérdéseket.

A döntéssel szemben nyolc munkanapon belül alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki megtett. Bár a panasz felülbírálására összesen harminc munkanap állt az Alkotmánybíróság rendelkezésére, a döntés rendkívül hamar, kevesebb mint egy héttel a panasz benyújtása után megszületett: érvénytelenítették a Kúria korábbi döntését, mert úgy látják, kellő szakmai ismeretek nélkül az állampolgárok ezekről nem tudnak dönteni.

„Nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak ugyan, mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, így a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit” - szerepel az azóta már publikussá vált határozatban.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.