Angol tanársztrájk: nehéz döntés, hogy mennyi fizetést kapjanak a pedagógusok

Bár már július van, de Angliában, ahol tovább tart a tanév, ismét sztrájkba kezdtek a pedagógusok. Az, hogy mennyit fizessenek a tanároknak, "nagyon nehéz döntés" egy miniszter szerint.

  • Tornyos Kata

Robert Halfon, az Egyesült Királyság parlamentjének konzervatív tagja szerint a kormány tisztességes akar lenni a tanári karral szemben, de egyben "méltányos az adófizetőkkel szemben is" – olvasható a BBC-n.

Sok iskola bezárására vagy részleges bezárására kell számítani az országban, mivel a Nemzeti Oktatási Szövetség (NEU) tagjai sztrájkolnak a fizetésemelés érdekében. A szakszervezet szerint az, hogy az őszi időszakban is folytatódjanak-e a sztrájkok teljesen a kormánytól függ.

Pénteken is munkabeszüntetést tervzenek, de az Oktatási Minisztérium szóvivője erről azt mondta, hogy a demonstráció az évzáró ünnepségek elmaradásához vezethet.

A jövő évi fizetést a független bérfelülvizsgáló testület beszámolója után mérlegeli a kormány. Ez a testület állítólag 6,5%-os emelést javasolt a tanárok számára, az oktatási szakszervezetek pedig azzal vádolták a kormányt, hogy nem foglalkoznak a jelentéssel. Halfon azt mondta a BBC-nek, hogy nem látta a végső jelentést, ezért nem tudja megerősíteni, hogy valóban 6,5%-ot javasoltak.

A júliusi akciókig február óta már öt nemzeti és három regionális sztrájkot tartottak a NEU tagjai, amely az Egyesült Királyság legnagyobb oktatási szakszervezete – ezekről itt olvashattok részletesebben. Angliában a legtöbb állami iskolai tanár fizetése 5%-kal emelkedett a 2022–2023-as évben. A kormány 1000 font (435 ezer forint) egyszeri készpénzfizetést is felajánlott, de ezt végül nem kapták meg a pedagógusok, mivel a tárgyalások kudarcba fulladtak.

Az egyetemeken is magasabb béreket követelnek

Nagy-Britanniában csakúgy, mint a közoktatásban, hónapok óta húzódik a vita a felsőoktatásban dolgozók és a kormány között is. A szakszervezetek ebben az esetben is elsősorban 5-8 százalék közötti béremelést kérnek, de a követeléseik között van a bérszakadékok megszüntetése, a munkaterhelés csökkentése, valamint a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentés helyreállítása.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu