Bár már július van, de Angliában, ahol tovább tart a tanév, ismét sztrájkba kezdtek a pedagógusok. Az, hogy mennyit fizessenek a tanároknak, "nagyon nehéz döntés" egy miniszter szerint.
Robert Halfon, az Egyesült Királyság parlamentjének konzervatív tagja szerint a kormány tisztességes akar lenni a tanári karral szemben, de egyben "méltányos az adófizetőkkel szemben is" – olvasható a BBC-n.
Sok iskola bezárására vagy részleges bezárására kell számítani az országban, mivel a Nemzeti Oktatási Szövetség (NEU) tagjai sztrájkolnak a fizetésemelés érdekében. A szakszervezet szerint az, hogy az őszi időszakban is folytatódjanak-e a sztrájkok teljesen a kormánytól függ.
Pénteken is munkabeszüntetést tervzenek, de az Oktatási Minisztérium szóvivője erről azt mondta, hogy a demonstráció az évzáró ünnepségek elmaradásához vezethet.
A jövő évi fizetést a független bérfelülvizsgáló testület beszámolója után mérlegeli a kormány. Ez a testület állítólag 6,5%-os emelést javasolt a tanárok számára, az oktatási szakszervezetek pedig azzal vádolták a kormányt, hogy nem foglalkoznak a jelentéssel. Halfon azt mondta a BBC-nek, hogy nem látta a végső jelentést, ezért nem tudja megerősíteni, hogy valóban 6,5%-ot javasoltak.
A júliusi akciókig február óta már öt nemzeti és három regionális sztrájkot tartottak a NEU tagjai, amely az Egyesült Királyság legnagyobb oktatási szakszervezete – ezekről itt olvashattok részletesebben. Angliában a legtöbb állami iskolai tanár fizetése 5%-kal emelkedett a 2022–2023-as évben. A kormány 1000 font (435 ezer forint) egyszeri készpénzfizetést is felajánlott, de ezt végül nem kapták meg a pedagógusok, mivel a tárgyalások kudarcba fulladtak.
Az egyetemeken is magasabb béreket követelnek
Nagy-Britanniában csakúgy, mint a közoktatásban, hónapok óta húzódik a vita a felsőoktatásban dolgozók és a kormány között is. A szakszervezetek ebben az esetben is elsősorban 5-8 százalék közötti béremelést kérnek, de a követeléseik között van a bérszakadékok megszüntetése, a munkaterhelés csökkentése, valamint a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentés helyreállítása.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
