Elutasították a kormány ajánlatát a brit egyetemek, nem írják be a hallgatók jegyeit, hogy így bojkottálják a felsőoktatást.
"Az egyetemi dolgozók nyilvánvalóvá tették, hogy jobb üzletet akarnak. Az a munkaadók érdeke is, hogy magasabb ajánlatot tegyenek, vagy különben megakadályozzák és komoly fennakadásokkal sújtsák a végzést" - számolt be róla a The Guardiannek Jo Grady, a University of College Union nevű szakszervezet titkára.
A lap szerint Nagy-Britanniában csakúgy, mint a közoktatásban, hónapok óta húzódik a vita a felsőoktatásban dolgozók és a kormány között is. A szakszervezetek ebben az esetben is elsősorban 5-8 százalék közötti béremelést kérnek, de a követeléseik között van a bérszakadékok megszüntetése, a munkaterhelés csökkentése, valamint a határozatlan idejű szerződések megszüntetése és a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentés helyreállítása. A kormány legutóbb ajánlatát azonban a szakszervezet nem fogadta el, helyette arról szavaztak, hogy csütörtöktől bojkottal gyakorolnak nyomást a kormányra; nem értékelik a vizsgákat és a beadandókat, ennek következtében pedig több mint 145 egyetemen kitolódhat az egyetemi félév, a végzős diákoknak pedig a diplomaszerzése is csúszhat.
A szakszervezet ezen a héten rendkívüli ülést is tart, hogy megvitassák a fizetéssel kapcsolatos további lépéseket, amelyek sztrájkot is tartalmazhatnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
