Brüsszelben már nagyon kíváncsiak a státusztörvény elfogadott szövegére

Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.

  • Tarnay Kristóf

A kedden elfogadott státusztörvényt vizsgálni fogja az Európai Bizottság, amint az – a részletszabályokkal együtt – megjelent a Magyar Közlönyben, értesült a Portfolio. Ugyanis, ahogyan arról már korábban többször is írtunk, több ponton, például az egyeztetések komolyan vételében, a munkaidőben, az átvezényelhetőség terén és az egyenlőtlen bérrendszer miatt is ütközhet az az uniós elvekkel.

Ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk, a testület több ponton is kritizálta a tervezetet még annak elfogadása előtt. A lap forrásai szerint a parlament elé beterjesztett – azóta kis mértékben módosított – változat hasonlít az uniós normák által elvártakhoz, de pont annyiban különbözik, hogy az oktatási dolgozók kiszolgáltatottságát növelje és az is kérdéses, hogy ilyen körülmények közt biztosíthatók-e a diákoknak az EU-s alapjogi chartában leírt oktatáshoz való megfelelő hozzáférésének elvei.

Korábban az Euronews is arról írt, Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke azt mondta: a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Ha arra jutnak, hogy ez szükséges, akár 6-9 hónapon belül újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, korábban a momentumos EP-képviselő Donáth Anna is tudni vélte, hogy ez várható, ha a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt a tervezet szerint fogadják el.

(Kiemelt kép: AFP)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.