Ha a kormány az elmúlt 13 évben végrehajtotta volna az oktatási reformot, annak már látszanának az eredményei – mondta a momentumos politikus. L. Ritók Nóra arról beszélt a párt oktatási konferenciáján, hogy az elmúlt 12 évben az oktatási szegregáció „elszabadult”.
Ma Magyarországon az oktatás van a legsúlyosabb válságban, és ha ezt meg tudnák oldani, akkor az megoldást jelentene többféle más válságra is, például a megélhetésire, mondta Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti listavezetője a Holnap Magyarországa Egyesület a Momentummal és a Renew Europe EP-frakcióval közösen szervezett konferenciáján. A problémák között említette, hogy drámai a tanárhiány, számos kistelepülésen megszűnt az iskola nevelő-oktató funkciója, gyermekmegőrzőként funkcionálnak. Hozzátette: ha a kormány az elmúlt 13 évben végrehajtotta volna az oktatási reformot, annak már látszanának az eredményei. Közölte, az Európai Bizottság felmérése szerint 2011 és 2021 között brutálisan nőtt a gyengén teljesítő magyar diákok száma, szerinte egy teljes generációt „küldött zsákutcába” a kormány.
Donáth Anna szerint a jó oktatás felé vezető első lépcsőfok, hogy legyen közös vízió.
Úgy folytatta, a jó oktatás abban segít, hogy az emberek a világ változásait lehetőségként használják, új vállalkozást nyissanak, új karriert próbálhassanak ki. Segít tájékozódni, kritikusan gondolkodni - sorolta, úgy összegezve: abban hisznek, hogy az esélyteremtő a jó oktatás. A Momentum által megvalósítandó oktatásközpontú kormányzás pilléreként beszélt arról, hogy a közoktatásra fordított forrásokat a GDP 4,5 százalékáról 7 százalékára kell emelni. Ennek egy részét a pedagógusok béremelésére kell fordítani, a tanároknak meg kell kapniuk a diplomás minimálbér 100 százalékát - tette hozzá. Emellett szerinte ehhez „bőséges finanszírozás” mellett magas szintű önállóságot kell adni az iskoláknak és a pedagógusoknak, illetve magas színvonalú, folyamatosan megújuló pedagógusképzést kell biztosítani.
Az államnak egy dolga van, hogy megszabja a minimum kimeneti követelményeket, és nem kellene beleszólnia abba, hogy az iskolák ezt hogyan érik el.
A magas szintű önállóság akkor elvárható, ha az állam azt is biztosítja, hogy jól képzett és motivált pedagógusok legyenek - mondta az EP-képviselő. Donáth közölte: azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy szabja az uniós források kifizetésének feltételül az oktatási reformot. A magyar oktatás válsága olyan súlyos, hogy veszélyezteti a diákok oktatáshoz való jogát - mondta, jelezve, kezdeményezésük támogatására aláírásgyűjtést indítottak. A státusztörvény önmagában jogállamisági kérdéseket vet fel, de azt egy „tollvonással” vissza lehetne vonni – jelentette ki.
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője szerint a jövő iskolájának a gyermek fizikai felkészítéséről, a kreativitásról és a szociális készségekről kell szólnia. Hozzátette, az oktatásban „iszonyat” különbségek vannak az iskolák között, szakemberhiány van és az elmúlt 12 évben az oktatási szegregáció „elszabadult”. A társadalmi leszakadás problémájának megoldásához egyebek mellett reális helyzetelemzés, esélykiegyenlítő oktatás, a lakhatási szegénység csökkentése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése kell. Komplex problémakezelésre és hosszú távú stratégiára is szükség van a valós politikai szándék mellett – mondta.
Pilz Olivér tanár, a Tanítanék Mozgalom alapítója – aki letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény benyújtása után – arról beszélt, hogyan érzik ma magukat a pedagógusok. Az oktatásnak a gyerekekről kell szólnia, a pedagógusoknak másodlagosnak kell lenniük - mondta, hozzátéve, elveszett a pedagógusok egy generációja is, mert feladták, megúszni, vagy túlélni akarják a rendszert. Azt mondta, a helyzet csak súlyosabb lesz, mert nincsnek fiatalok, nem lesz, aki megújítsa a rendszert. Elmondta, a pedagógusok ma fenyegetve, kizsigerelve, túlterhelve érzik magukat, rabszolgának, átlagéletkoruk több mint 50 év. A megaláztatást azért érzik, mert állandóan változik a jogszabályi környezet, a vezetők, a tananyag és tankönyvek - tette hozzá.
Szerinte teljes a bizalomvesztésük az oktatás irányítói felé.
(Kiemelt kép: Donáth Anna Facebook-oldala)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
