4,2 millió ukrán állampolgár lépett Magyarország területére. A többség tovább is ment, de 2023. március 3-ig 36 313 ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmet Magyarországon.
A magyar közoktatási intézményekbe 2023. január 31-én 4965 ukrán állampolgárságú gyermeket írattak be, ebből 3573-an alapfokú, 319-en pedig középfokú oktatásban részesülnek
– számolt be a Reliefweb. Bár a magyar oktatási rendszer kötelező oktatást ír elő a 3-16 év közötti gyermekek számára – így a magyarországi menekült gyermekek számára is –, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Oktatási Munkacsoportja szerint továbbra is fontos az aktív politika és a gyakorlati intézkedések azért, hogy a menekült gyermekek érdemben részt vehessenek a magyar oktatási rendszerben.
A magyarországi Oktatási Munkacsoport a háború kitörése óta végzett megfigyelések alapján összegyűjtötte azokat a kihívásokat, amelyek akadályozzák a menekült gyermekek oktatását, és amely kulcsfontosságú területeken cselekvésre szólítja fel a kormányt. Ezek a következők:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
