Jövőre az oktatásra, az egészségügyre és a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a kormány, mint a 2010-ben leköszönt, válságkezelő Bajnai-kormány
A parlament ezen a héten tárgyalta először a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály pénzügyminiszter legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg és méltatta, hogy ma mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, valamint a közoktatásra és az egészségügyre, mint 2010-ben - számolt be róla a Népszava.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki, igaz, így "nem kellett foglalkozni" a 14 év alatt 67 százalékosra emelkedett inflációval, ami torzítja a költségvetést. Ugyanakkor - írja a Népszava - ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat. Míg ugyanis a nyugellátásokra a kormány 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötte, jövőre ez mindössze 7,1 százalék lesz, egészségügyre 3,6 százalékot fordítanak majd (ez a szám 2010-ben 4,5 százalék volt), az oktatás pedig idén van történelmi mélyponton. Erre 2023-ban 3,6 százalék jut, de jövőre is alig 0,4 tizeddel emelkedik, kereken 4 százalékra tehát, ami jóval lemarad a 4,8 százalékos uniós átlagtól, a 2012-2021 között az oktatásra költött 4,9 százalékos aránytól pedig pláne.
Ebben a 4 százalékos összegben ráadásul benne van az a tanári béremelés is, amit a kormány uniós forrásokból akar finanszírozni. Ha viszont nem érkeznek meg az ehhez szükséges források, akkor az oktatásra forított pénzek továbbra is maradnak az idei történelmi mélypont közelében.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
