Benyújtotta a kormány a státusztörvény tervezetét a parlament elé

Több hónapja tüntetnek a tanárok, diákok és szülők a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen, a kormány június 6-án mégis benyújtotta az Országgyűlésnek a törvénytervezetet.

  • Tornyos Kata

"A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését." – olvasható a Belügyminisztérium közleménye az MTI-n. Hozzáteszik, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első, az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

"Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet." - írják.

A törvénytervezet, amely ellen folyamatosak a tüntetések, többek között az alábbi pontokat tartalmazza:

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba,
  • meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.

A státusztörvény tervezetét 2023. március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium. Azóta többször is egyeztettek a szakszervezetekkel, a minisztérium közleménye szerint összesen húsz alkalommal. Ennek következtében olyan változtatásokat sikerült elérni, hogy a kormányzat már nem tervezi a tanárok otthoni számítógépeinek ellenőrzését, majd az is kiderült, hogy az "átvezénylésekkel" kapcsolatban nem csak a 3 éven aluli gyereket nevelő pedagógusokat nem helyezhetnék át másik köznevelési intézménybe, hanem azokat sem, akik alsó tagozatos általános iskolásokat nevelnek.

Azonban a PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra. Ráadásul a munkahelyi laptopok, táblagépek oktatással kapcsolatos tartalmába továbbra is belenézhetnek, a tárca szerint azért, mert ez más munkahelyeken is így van. Sőt, egy korábbi szakszervezeti nyilatkozat szerint a saját eszközös megfigyelést is úgy szedték ki, hogy arra valójában a Munka törvénykönyve hivatkozásán át lehetőség lesz.

"2025. január elsejéig eléri a bruttó 800 ezer forintot a pedagógusok bére" – mondja minden egyes Kormányinfón Gulyás Gergely. Ezt a kormány az EU-s pénzekből szeretné fedezni, de jelenleg nem biztos, hogy ez folyósításra kerül, sok múlik a státusztörvény végső állapotán is. Donáth Anna oktatási reformhoz, a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez kötné az EU-s pénzeket.

Nem mondták, hogy ez az egyeztetés lesz az utolsó

„Május 16-án azt mondta Maruzsa Zoltán, hogy nem tudja, mikor lesz a következő egyeztetés, de nem mondta, hogy ez az utolsó”

– reagálta a beterjesztés hírére az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. Mint korábban megírtuk, az éppen három héttel ezelőtti egyeztetés után a szakszervezetek még arra számítottak, a következő egyeztetésig nem fogják beterjeszteni a tervezetet.

Ez részben teljesült, hiszen azután még összehívtak egy frakcióegyeztetést, majd az oda az ellenzéki pártok által meghívott, ám szót nem kapott érdekképviseletekkel rövid határidővel egy másikat, de ezt követően a korábban megkezdett szakszervezeti egyeztetés-sorozatot már nem folytatták, hanem most az MTI híréből derült ki, hogy beterjesztik a jogállástervezetet. Amiről Nagy azt mondja, ők is a sajtóból értesültek, velük még hivatalosan ezt nem közölték.

Ráadásul most azért figyelik a parlament weboldalát a felkerülő javaslatra várva, hogy megtudják, pontosan milyen változatot nyújtanak be.

Ugyanis az egyeztetéseken a szakszervezeti beszámolók alapján jellemzően szóbeli ígéretek hangzottak el egyes pontok módosítására, ám nem kapták meg összeszerkesztve, mi kerül ki és mi marad benne a törvényszövegben. Amikor nemrég rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál erre, azt a választ kaptuk, hogy „a törvényjavaslat benyújtását követően - értelemszerűen egybeszerkesztve - hozzáférhető lesz minden érdeklődő számára, további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”. Ebből a válaszukból azonban még nem tűnt egyértelműnek az, hogy rövid időn belül ez meg is fog történni.

„Az egyeztetéseken nem csak az hangzott el, hogy lesz majd egybeszerkesztett verzió, hanem hogy a végrehajtási rendeletet is egyeztetjük” – teszi hozzá Nagy Erzsébet, kiemelve, hogy abból derülne ki például, hogyan zajlik a pedagógusok teljesítményértékelése. Nagy korábban például annak adott hangot, úgy vélik, az a pont, amely a pedagógusok szólásszabadságát olyan módon korlátozza, hogy munkaidőn kívül sem nyilatkozhatnak negatívan a közoktatásról, végül az értékelési rendszeren keresztül maradhat benne a szabályozásban.

Most viszont már tűnik, nem fognak a tervezetről a végrehajtási rendelettel együtt egyeztetni. Ezek után ugyanis várható, hogy ez utóbbi már csak azután kerül nyilvánosságra, hogy az Országgyűlés elfogadta a státusztörvényt. Ez felveti azt a kérdést is, hogy vajon azért sietnek-e vele, hogy még a nyáron elfogadhassa a Ház és esetleg szeptembertől már be is vezethessék. Ugyanakkor további nyitott kérdés az is, hogy ha az érdekképviseletek által problémásnak tartott pontokkal együtt vezetik be a pedagógusok új jogállását, az nem lesz-e akadálya a béremelés részleges uniós fedezetének.

Frissítés: A törvénytervezet már elérhetővé is vált a parlament weboldalán.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.