230 ezren mennek idén gyerektáborokba, a legtöbben sportolni vagy angolozni

Egyre többen mennek katonai és honvédelmi táborokba is a nyárra. Az árak 15 százalékkal mentek fel, egy ottalvós tábor átlagban már 70 ezer forintba kerül, mégis egyre többen jelentkeznek.

  • Tarnay Kristóf

A koronavírus által érintett két évet leszámítva folyamatosan növekszik a vakáció folyamán legalább egy hetet táborozó gyerekek száma, 2023-ban 230 ezren vesznek részt különböző gyerektáborokban, ez a tavalyi rekordszámot épp meghaladja – derül ki a Táborfigyelő összesítéséből. A legtöbb gyermek Pest, Veszprém és Somogy vármegyében táborozik, míg a napközis táborok fővárosa is Budapest, valamint a vármegyeszékhelyek – írják.

Hasonlóan 2022-hez, idén is sporttáborba mennek a legtöbben, az érdeklődők 17 százaléka, de a tavalyi évhez képest kevesebben mennek kalandtáborokba. Viszont többen választják – ők vagy a szüleik –, hogy a nyár egy részét inkább angolozással töltik, az ilyen táborokba jelentkezők 15 százaléka megy. A harmadik legnépszerűbb téma a katonaság és a honvédelem, de jól mutatja, mennyire heterogén piacról beszélünk, hogy az összesítésben több, mint a táborok negyede került az „egyéb” kategóriába.

Taborfigyelo.hu

Az infláció nem kerülte el a nyári programokat sem. Mind a napközis, mind az ottalvós táborok 15 százalékkal drágultak, az összesítés szerint főleg a bérleti díjak, a múzeumi, strand és állatkerti belépők költségeinek, illetve gyermekétkeztetés árának növekedése miatt.

Így idén egy napközis tábor átlagára 45 ezer forint, az ottalvós táborok egy turnusa pedig átlagosan 70 ezer forintba kerül a családoknak.

2018-hoz viszonyítva nagyságrendileg másfélszeresére nőtt mindkét tábortípus díja. Bár a jelentkezők száma így is emelkedik, tavalyhoz képest többen alszanak inkább otthon. 2022-ben ez még éppen egy százalékkal meghaladta a jelentkezők felét, idén 53 százalékra nőtt.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: AFP.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.