Egyre többen mennek katonai és honvédelmi táborokba is a nyárra. Az árak 15 százalékkal mentek fel, egy ottalvós tábor átlagban már 70 ezer forintba kerül, mégis egyre többen jelentkeznek.
A koronavírus által érintett két évet leszámítva folyamatosan növekszik a vakáció folyamán legalább egy hetet táborozó gyerekek száma, 2023-ban 230 ezren vesznek részt különböző gyerektáborokban, ez a tavalyi rekordszámot épp meghaladja – derül ki a Táborfigyelő összesítéséből. A legtöbb gyermek Pest, Veszprém és Somogy vármegyében táborozik, míg a napközis táborok fővárosa is Budapest, valamint a vármegyeszékhelyek – írják.
Hasonlóan 2022-hez, idén is sporttáborba mennek a legtöbben, az érdeklődők 17 százaléka, de a tavalyi évhez képest kevesebben mennek kalandtáborokba. Viszont többen választják – ők vagy a szüleik –, hogy a nyár egy részét inkább angolozással töltik, az ilyen táborokba jelentkezők 15 százaléka megy. A harmadik legnépszerűbb téma a katonaság és a honvédelem, de jól mutatja, mennyire heterogén piacról beszélünk, hogy az összesítésben több, mint a táborok negyede került az „egyéb” kategóriába.
Az infláció nem kerülte el a nyári programokat sem. Mind a napközis, mind az ottalvós táborok 15 százalékkal drágultak, az összesítés szerint főleg a bérleti díjak, a múzeumi, strand és állatkerti belépők költségeinek, illetve gyermekétkeztetés árának növekedése miatt.
Így idén egy napközis tábor átlagára 45 ezer forint, az ottalvós táborok egy turnusa pedig átlagosan 70 ezer forintba kerül a családoknak.
2018-hoz viszonyítva nagyságrendileg másfélszeresére nőtt mindkét tábortípus díja. Bár a jelentkezők száma így is emelkedik, tavalyhoz képest többen alszanak inkább otthon. 2022-ben ez még éppen egy százalékkal meghaladta a jelentkezők felét, idén 53 százalékra nőtt.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: AFP.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
