Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.
A Momentum egyik európai parlamenti (EP-) képviselője, Donáth Anna levélben kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, illetve Didier Reynders és Johannes Hahn oktatásért és költségvetésért felelős biztosokat, hogy kössék – a meglévő jogállamisági feltételek mellett – az oktatás reformjához is a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, idézi a párt közleményét a 24.hu. E szerint Donáth az oktatási rendszer válságával érvelt, illetve azzal, hogy a demonstrációkra a kormány előbb a sztrájkjog gyengítésével reagált, majd a státusztörvénnyel még tovább szűkítette a tanárok autonómiáját, ami miatt több ezren hagyhatják ott a pályát.
A Momentumot is magában foglaló liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakcióból rajta kívül még 16 EP-képviselő, köztük a volt belga miniszterelnök Guy Verhofstadt is aláírta a levelet. Ebben azt kérik a Bizottságtól, hogy a felfüggesztett forrásokat csak akkor folyósítsák, ha visszavonják a státusztörvény tervezetét, 50 százalékos pedagógus-béremelést vezetnek be és beindítják „a magyar oktatás reformját” a tanárok és diákok érdemi bevonásával.
Korábbi sajtótájékoztatójukon erről „átfogó” reformként beszéltek, egy minapi publicisztikájában pedig Donáth arról is írt, hogy ehhez a szakmai szervezeteken felül szerinte partnerként kell fordulnia a kormánynak „azokhoz az ellenzéki pártokhoz is, amelyek programjából kiderül, hogyan kellene kinéznie a magyar oktatásnak a 21. században”. Példaként olyanokat említett, hogy a GDP 7 százalékát kell az oktatásra költeni, a pedagógusbérek nem lehetnek alacsonyabbak a diplomás átlagbéreknél, illetve adják vissza az iskolák és a tanárok önállóságát, illetve vezessék vissza a szabad tankönyvválasztást.
A felvetést az LMP-s Ungár Péter korábban kritikával illette, szerinte ugyanis egyrészt nem szolgálná a magyarok érdekét, ha nem kapnánk meg a forrásokat, illetve ezzel elismerik, hogy az uniós pénzektől függ a béremelés, illetve
„ha folyamatosan Brüsszelből várjuk a problémák megoldását, azzal közvetett módon azt üzenjük a választóknak, hogy az ellenzéki pártoktól aztán tényleg ne várjanak semmit, legfeljebb a postás szerepét tudjuk betölteni”.
Erre kedden az ATV A nap híre című műsorában a Momentum másik EP-képviselője, Cseh Katalin ugyanakkor úgy reagált: kiadni a 139. dühös sajtóközleményt, melyben felszólítják Orbán Viktor, hogy mit csináljon, az a „pusztába kiáltott szó”, mert a kormány nem hajlandó a párbeszédre. Ám szerinte ebben a fundamentális kérdésben nem mondhatják, hogy ha a kormány nem csinál semmit, akkor felteszik a kezüket.
„Ebben a tárgyalási folyamatban, ami most a Bizottsággal zajlik, igenis van lehetőség változásokra, egy részleges igazságügyi reform például történt”
– fogalmazott, emellett a kormány uniós vállalásaira utalva, a pálya vonzóvá tételére.
| Jourová megdöbbent |
Pénteken egyébként Donáth szervezésében Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel találkozott a diáktüntetések több szervezője, ahol a képek tanulsága szerint fotókat mutattak neki és kollégáinak például a tüntetések rendőrségi oszlatásáról és a Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnököt Soros Györggyel közösen ábrázoló kormányzati plakátról is. A momentumos politikus szerint Jourová biztosította őket a Bizottság támogatásáról, és hogy ahogy a kormány jogsértéseit részletesen ki fogják vizsgálni. „Pankotai Lili és a többiek részletesen beszámoltak az Európai Bizottság alelnökének, hogy hogyan bánik a magyar kormány a jövőjükért küzdő diákokkal. Felkészülten érkeztek, és az elmúlt időszak ikonikus fotói segítségével mutatták be, hova jutott Magyarország a NER 13 éve alatt” – fogalmazott bejegyzésében az EP-képviselő, aki szerint a cseh politikusnak nehéz volt elhinnie, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy „megtörténhet olyan, hogy az oktatásért tüntető fiatalkorú diákokat könnygázzal fújnak le, gumibottal vernek és rendőrségi intézkedés alá vonnak”. |
Egyeztetések
A Belügyminisztérium (BM) egyébként összehívott múlt hétre egy egyeztetést a parlamenti frakciókkal, ahol azonban a szakértői delegáltként meghívott érdekképviseletek nem kaptak szót. Őket ezután meghívták külön, de a rövid határidő mellett csak hárman voltak jelen. A civilek ezután újabb egyeztetésre hívták a tárcát és annak vezetőjét. Megkérdeztük a BM sajtóosztályát, elfogadják-e ezt a meghívást. Ám erre nem kaptunk egyértelmű választ, csupán azt írták, hogy
„az új pedagógus életpálya törvényjavaslatról három hónapja tart a szakmai egyeztetés, a belügyminiszter személyesen is egyeztetett a parlamenti pártokkal, a köznevelési államtitkár a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel”.
Egyébként arra is rákérdeztünk, amit szakszervezeti részről régóta kifogásoltak, nevezetesen, hogy azokkal a pontokkal kiegészülve, amelyeknek a módosításáról már megegyeztek, még nem kapták meg a jogállástervezet összeszerkesztett változatát. Erről a tárca kérdésünkre azt írta: „a törvényjavaslat benyújtását követően - értelemszerűen egybeszerkesztve - hozzáférhető lesz minden érdeklődő számára, további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”.
(Kiemelt képünk: Veres Viktor / hvg.hu)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
