Elutasították a bukaresti kormány harmadik ajánlatát is a szakszervezetek, folytatódik a pedagógussztrájk Romániában

A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.

  • Eduline/MTI

Bár a román kormány szerdai bejelentésében arról beszélt, harmadik, végső ajánlatot tett a pedagógusoknak, a tanügyi szakszervezetek ezt is elutasították, noha ez már nemcsak egyszeri juttatásokról, hanem béremelésről is szólt. Így tovább folytatódik a romániai közoktatásban múlt hétfő óta tartó sztrájk.

A szakszervezeteknek tett újabb ajánlatot Nicolae Ciucă miniszterelnök néhány órával korábban a szerdai kormányülésen hozta nyilvánosságra. E szerint csütörtökön sürgősségi rendeletet fogad el a kormány, amellyel havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket.

A jogszabályba a szakszervezetek követelései alapján azt az elvet is belefoglalják, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok bérskálája az országos átlagbértől induljon – legalábbis ezt ígérte a miniszterelnök. Ugyanakkor a rendelettel a romániai pedagógusbérek nem azonnal, hanem több lépcsőben, három éven belül fognak az ígért szintre emelkedni: jövőre a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének mintegy 40 százalékával emelkednek.

A szakszervezeti szövetségek a megyei szervezetekkel folytatott egyeztetés után azonban azt közölték a kormánnyal: a megoldást csak akkor tudják elfogadni, ha a tanárok idén 2000 lejes bruttó béremelést kapnak, a jövő évtől érvényes új közalkalmazotti bértörvény pedig azonnal, nem pedig lépcsőzetesen lép hatályba.

A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó kormányfő egyébként együtt vett részt a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormányfői poszt várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel. A sztrájk folytatásáról szóló szakszervezeti bejelentés után a kormány felhívást intézett a pedagógusokhoz, hogy szüntessék be a sztrájkot, mivel felelősséggel tartoznak azért, hogy az ország 3 millió diákjának, köztük a 300 ezer nyolcadik, illetve 12. osztályos végzősnek az oktatáshoz fűződő jogai ne sérüljenek.

A munkabeszüntetés a román kormánynak azért is kellemetlen, mert annak vége után akarták volna újrakezdeni a koalíciós tárgyalásokat a kormányfőcseréről.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.