Elutasították a bukaresti kormány harmadik ajánlatát is a szakszervezetek, folytatódik a pedagógussztrájk Romániában

A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.

  • Eduline/MTI

Bár a román kormány szerdai bejelentésében arról beszélt, harmadik, végső ajánlatot tett a pedagógusoknak, a tanügyi szakszervezetek ezt is elutasították, noha ez már nemcsak egyszeri juttatásokról, hanem béremelésről is szólt. Így tovább folytatódik a romániai közoktatásban múlt hétfő óta tartó sztrájk.

A szakszervezeteknek tett újabb ajánlatot Nicolae Ciucă miniszterelnök néhány órával korábban a szerdai kormányülésen hozta nyilvánosságra. E szerint csütörtökön sürgősségi rendeletet fogad el a kormány, amellyel havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket.

A jogszabályba a szakszervezetek követelései alapján azt az elvet is belefoglalják, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok bérskálája az országos átlagbértől induljon – legalábbis ezt ígérte a miniszterelnök. Ugyanakkor a rendelettel a romániai pedagógusbérek nem azonnal, hanem több lépcsőben, három éven belül fognak az ígért szintre emelkedni: jövőre a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének mintegy 40 százalékával emelkednek.

A szakszervezeti szövetségek a megyei szervezetekkel folytatott egyeztetés után azonban azt közölték a kormánnyal: a megoldást csak akkor tudják elfogadni, ha a tanárok idén 2000 lejes bruttó béremelést kapnak, a jövő évtől érvényes új közalkalmazotti bértörvény pedig azonnal, nem pedig lépcsőzetesen lép hatályba.

A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó kormányfő egyébként együtt vett részt a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormányfői poszt várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel. A sztrájk folytatásáról szóló szakszervezeti bejelentés után a kormány felhívást intézett a pedagógusokhoz, hogy szüntessék be a sztrájkot, mivel felelősséggel tartoznak azért, hogy az ország 3 millió diákjának, köztük a 300 ezer nyolcadik, illetve 12. osztályos végzősnek az oktatáshoz fűződő jogai ne sérüljenek.

A munkabeszüntetés a román kormánynak azért is kellemetlen, mert annak vége után akarták volna újrakezdeni a koalíciós tárgyalásokat a kormányfőcseréről.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.