Marosvásárhelyen online oktatásra kényszerültek a diákok, mert nem volt elég takarító

Romániában már hetek óta tartanak a sztrájkok, most mégsem a pedagógusok, hanem a takarítók miatt akadtak nehézségek az egyik általános iskolában.

  • Tornyos Kata

Kéttucatnyi szülő tiltakozott kedden Marosvásárhelyen az Európa Általános Iskolában, mert az általános iskolás diákokat online oktatásra kényszerítették – írta meg a Székelyhon.ro. Kedden írtunk arról, hogy akár az érettségi vizsgákat is elhalaszthatják, mert annyi tanár sztrájkol Romániában. Ebben az iskolában kilenc pedagógus nem csatlakozott a demonstrációhoz, tehát lett volna, aki tanítja a gyerekeket,

a takarító személyzet viszont nem dolgozott.

Emiatt a közegészségügyi igazgatóság utasítására online oktatást kellett elrendelnie az iskolának. Végül Maros megye főtanfelügyelője is egyeztetett a szülőkkel, az iskola vezetőségével, és azt a megoldást találták ki, hogy egy másik oktatási intézményből, a Ion Vlasiu Szakiskolából helyeznek át, ideiglenesen két takarítónőt, akik tisztán tartják az Európa iskola tantermeit és mosdóit, így végül szerdán már folytatódhatott minden a megszokott kerékvágásban.

Kedd délután több tízezer tanár tüntetett Románia fővárosában, az iskolai személyzet többek között a túlórák és jutalékok kifizetését, magasabb, inflációkövető béreket és több oktatásra szánt beruházást követel, melynek érdekében már több mint egy hete határozatlan idejú sztrájkba is kezdtek.

A bérrel kapcsolatos problémák megoldására a kormány először egy két összegben elutalt, összesesen 2500 lej (180 ezer forint) értékű extra juttatást ajánlott a pedagógusoknak, amit viszont a szakszervezetek sértőnek neveztek és a sztrájk folytatásáról döntöttek, így a kabinet 4000 lejre (300 ezer forint) emelte a 270 ezer pedagógusnak szánt, valamint a korábbi 1000-ről (75 ezer) 1500 lejre (112 ezer forint) a 65 ezres létszámú kisegítő személyzetnek kiosztandó juttatásokat.

Kedden újra egyeztettek

A kormány közleménye szerint a keddi egyeztetésen Nicolae Ciuca miniszerelnök is részt vett, és a kormánykoalíció pártjai nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a megalkotandó új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul, hozzátéve, hogy erről az ígéretről a kormány memorandumot fogad el, amelyet megjelentetnek a hivatalos közlönyben..

A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek garanciát a koalíciótól arra, hogy az új bértörvénnyel kapcsolatos ígéretek teljesülnek, és még a tanév vége előtt 25 százalékos béremelést akarnak elérni a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak számára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.