Szeptembertől 40 iskolában vezetik be az Állami Oktatási Programot, a 2026/2027-es tanévtől viszont már az összes tanulót érinti a változás.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy Romániában – ahol egyébként jelenleg 150 ezer tanár sztrájkol – elfogadták egy új oktatási projekt törvénytervezetét. Szlovákiában pedig még márciusban hagyta jóvá az oktatási miniszter az új Állami Oktatási Programot.
A szaktárca tájékoztatásában kiemeli, a dokumentum konkrét oktatási-nevelési célokat tartalmaz, emellett a végzős profilját és a kerettanterveket is magukba foglalja. Maguk a teljesítmény- és tartalmi követelmények határozzák meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok – azaz az alapiskola harmadik, ötödik és kilencedik évfolyamának végére. A standardokban meghatározott követelményektől függ majd az új tankönyvek tartalma, az országos tudásszintmérések és az iskolák oktatási programjai, melyek szerint tanulnak a gyerekek – írta meg az Ujszo.
„Az Állami Oktatási Program lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat és tartalmakat. Keretet biztosít ahhoz, hogy az iskoláinkban úgy tanítsunk, hogy a diákok a korukhoz mérten, az életkörülményeiknek megfelelően tudjanak gondolkodni. Hogy képesek legyenek a tények és fogalmak ismerete, az összefüggések megértése és az általános összefüggések elsajátítása alapján gondolkodni és cselekedni. Ez egy keretdokumentum, az igazán fontos az iskolai valóság és kultúra lesz” – jelentette ki Daniel Bútora szlovák oktatási miniszter.
A szeptemberben induló kísérleti fázisba bekapcsolódik a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda is. Az iskola igazgatója elmondta a lapnak, hogy a tananyagot három évre, tehát egy ciklusra dolgozták ki, így mindenki a saját tempójában tud haladni. Az oszályozás formájáról az oktatási intézmények maguk dönthetnek, ebben az iskolában az érdemjegyek helyett a személyre szabott szóbeli értékelést részesítik előnyben.
Magyarországon a 2020/2021-es tanévtől megújult a Nemzeti alaptanterv (NAT), amit sok kritika ért, de Rétvári Bence államtitkár szerint "a Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez" – erről itt olvashattok bővebben. 2024-től megváltoznak az érettségi követelmények, több projektmunkát ígértek, illetve bevezetik a a pedagúgusokat korlátozó státusztörvényt, ami miatt folyamatosak a tárgyalások és tüntetések.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
