szerző:
Tornyos Kata
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szeptembertől 40 iskolában vezetik be az Állami Oktatási Programot, a 2026/2027-es tanévtől viszont már az összes tanulót érinti a változás.

Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy Romániában – ahol egyébként jelenleg 150 ezer tanár sztrájkol – elfogadták egy új oktatási projekt törvénytervezetét. Szlovákiában pedig még márciusban hagyta jóvá az oktatási miniszter az új Állami Oktatási Programot.

A szaktárca tájékoztatásában kiemeli, a dokumentum konkrét oktatási-nevelési célokat tartalmaz, emellett a végzős profilját és a kerettanterveket is magukba foglalja. Maguk a teljesítmény- és tartalmi követelmények határozzák meg pontosabban, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak az egyes ciklusok – azaz az alapiskola harmadik, ötödik és kilencedik évfolyamának végére. A standardokban meghatározott követelményektől függ majd az új tankönyvek tartalma, az országos tudásszintmérések és az iskolák oktatási programjai, melyek szerint tanulnak a gyerekek – írta meg az Ujszo.

„Az Állami Oktatási Program lehetőséget ad arra, hogy elsősorban gyerekeket tanítsunk, ne tantárgyakat és tartalmakat. Keretet biztosít ahhoz, hogy az iskoláinkban úgy tanítsunk, hogy a diákok a korukhoz mérten, az életkörülményeiknek megfelelően tudjanak gondolkodni. Hogy képesek legyenek a tények és fogalmak ismerete, az összefüggések megértése és az általános összefüggések elsajátítása alapján gondolkodni és cselekedni. Ez egy keretdokumentum, az igazán fontos az iskolai valóság és kultúra lesz” – jelentette ki Daniel Bútora szlovák oktatási miniszter.

A szeptemberben induló kísérleti fázisba bekapcsolódik a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda is. Az iskola igazgatója elmondta a lapnak, hogy a tananyagot három évre, tehát egy ciklusra dolgozták ki, így mindenki a saját tempójában tud haladni. Az oszályozás formájáról az oktatási intézmények maguk dönthetnek, ebben az iskolában az érdemjegyek helyett a személyre szabott szóbeli értékelést részesítik előnyben.

Magyarországon a 2020/2021-es tanévtől megújult a Nemzeti alaptanterv (NAT), amit sok kritika ért, de Rétvári Bence államtitkár szerint "a Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez" – erről itt olvashattok bővebben. 2024-től megváltoznak az érettségi követelmények, több projektmunkát ígértek, illetve bevezetik a a pedagúgusokat korlátozó státusztörvényt, ami miatt folyamatosak a tárgyalások és tüntetések.