Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, május 3-én ismét dulakodásba fordult a státusztörvény ellen zajló békés tüntetés. A főként diákokból álló tömeg a Szent István Bazilikától indulva az Alkotmány utcáig vonult, melynek végén újabb tüntetést jelentettek be és a Clark Ádám térig vonultak, onnan pedig ismét a miniszterelnök székhelye, a Karmelita kolostor elé, ahol rohamrendőrök várták őket. A hatóságok könnygázzal és gumibotokkal léptek fel a tömeg ellen, több diákot és egy ellenzéki politikust pedig az események után őrizetbe vettek.
Még nincs vége
Az Egységes Diákfront által létrehozott Facebook esemény szerint május 19-én a diákok újabb demonstrációra készülnek, "a hatalom újból a fizikai megfélemlítéshez nyúlt, az előző esetnél még több társunk kapott könnygázt a "gyermekvédő" kormánytól" - írják.
Pontosan tudják, hogy gyerekeket bántanak, de ez nem zavarja őket. Az Orbán rendszer akkor is gyerekeket bánt, amikor szétveri az oktatásunkat, elveszi a jövőnket, és bosszút áll a tanárainkon.
A diákok szerint a státusztörvény továbbra is elfogadhatatlan, ezért követelik, hogy a kormány vonja vissza azt, továbbá, hogy üljön le tárgyalni a diákszervezettel. Az Egységes Diákfront a pedagógusokkal közösen népszavazási kezdeményezést is benyújtott, ennek pontjai a következők:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
