Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, május 3-én ismét dulakodásba fordult a státusztörvény ellen zajló békés tüntetés. A főként diákokból álló tömeg a Szent István Bazilikától indulva az Alkotmány utcáig vonult, melynek végén újabb tüntetést jelentettek be és a Clark Ádám térig vonultak, onnan pedig ismét a miniszterelnök székhelye, a Karmelita kolostor elé, ahol rohamrendőrök várták őket. A hatóságok könnygázzal és gumibotokkal léptek fel a tömeg ellen, több diákot és egy ellenzéki politikust pedig az események után őrizetbe vettek.
Még nincs vége
Az Egységes Diákfront által létrehozott Facebook esemény szerint május 19-én a diákok újabb demonstrációra készülnek, "a hatalom újból a fizikai megfélemlítéshez nyúlt, az előző esetnél még több társunk kapott könnygázt a "gyermekvédő" kormánytól" - írják.
Pontosan tudják, hogy gyerekeket bántanak, de ez nem zavarja őket. Az Orbán rendszer akkor is gyerekeket bánt, amikor szétveri az oktatásunkat, elveszi a jövőnket, és bosszút áll a tanárainkon.
A diákok szerint a státusztörvény továbbra is elfogadhatatlan, ezért követelik, hogy a kormány vonja vissza azt, továbbá, hogy üljön le tárgyalni a diákszervezettel. Az Egységes Diákfront a pedagógusokkal közösen népszavazási kezdeményezést is benyújtott, ennek pontjai a következők:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
