Drasztikusan romlott a középiskolás lányok mentális egészsége

A középiskolás lányok közel harmada vette fontolóra az öngyilkosságot a koronavírus-járvány alatt az Egyesült Államokban.

  • Tornyos Kata

Ez jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest, ugyanis 2019-ben ez az arány 24 százalék volt - derül ki az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felméréséből, amelyben a 14-18 év közötti középiskolás korosztályt vizsgálták. A fiú tanulók 14,3 százaléka gondolkodott el az öngyilkosságon, ez egy százalék növekedést jelent 2019-hez képest.

Az is kiderül a felmérésből, hogy a lánydiákok majdnem negyede konkrét tervet készített arról, hogyan ártson magának. A kilencedikes és tizedikes korosztálynál jellemzőbb az elkeseredettség, mint a tizenkettedikeseknél. A részletes tanulmányból az is kiderül, hogy az aktív szexuális életet élő lányok között gyakoribb az öngyilkossági kísérlet, mint azoknál, akiknek még nem volt szexuális kapcsolata.

Sajnos nem csak gondolati síkról van szó

13,3 százaléka a 14-18 éves lányoknak meg is kísérelte az öngyilkosságot, míg a fiúknak 6,6 százaléka próbált végetvetni az életének.

Magyarországon is drasztikusan romlott a helyzet

Nőtt a hangulatzavarral, depressziós tünetekkel küzdő gyerekek és az öngyilkossági kísérletek száma, Magyarország mégsem tesz semmit a fiatalok megóvására - írtuk meg tavaly. Azóta két magyar diák követett el öngyilkosságot. De az egyetemisták mentális állapotával is komoly gondok vannak az ELTE vezetésével készült felmérés alapján.

 

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.