Az egyik szakszervezeti vezető szerint viszont sok iskolában vissza szoktak lépni a munkabeszüntetéstől az intézményvezetők nyomására. Közben pénteken újra egyeztet a kormány a szakszervezetekkel a státusztörvényről és a béremelésekről.
Tegnap délutánig lehetett jelezni az egyes iskolák intézményvezetőinek, ha egy iskolában csatlakoznak az április 24-ére, azaz jövő hétfőre meghirdetett pedagógus-sztrájkhoz. Érdeklődtünk a két jelentősebb tanárszakszervezetnél, hogy tudják-e már, mennyien vesznek részt, ám mindkettőnél azt mondták, az iskoláknak csak egy kisebb része jelzi az érdekvédőknél, ha csatlakozik – főleg rögtön. (Ami némileg furcsa, hiszen elvileg a szakszervezetek szokták katalizálni az ilyesmit, bár mellettük civil csoportok és informális helyi közösségek is részt vesznek az akciók szervezésében.)
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az Eduline-nak azt mondta: bár a héten a megyei elnökeik küldenek jelzést, hány iskola jelezte, hogy sztrájkol, ezt a számot nem is használják, mert annyira gyakran előfordul, hogy az utolsó pillanatban visszamondják a munkabeszüntetést egy-egy iskolában. Volt olyan szakszervezetis, aki kezdeményezte, több kollégája mellé állt, majd eljött a sztrájk napja és egyedül maradt – idézte fel.
Az érdekvédő szerint mindez jelentős részben az intézményvezetők nyomásgyakorlása miatt történik. Sok helyen annyira félnek a tankerülettől az intézményvezetők, hogy, ha a tanárok az iskolájukban sztrájkolnak is, azt valahogyan megpróbálják szőnyeg alá söpörni. Például úgy, hogy be sem írják az elmaradt órákat vagy elrendelnek tanítás nélküli munkanapot, ezzel láthatatlanná téve az egészet.
Totyik elmondása szerint sokszor a szakszervezetek onnan tudják meg mindezt utólag, hogy noha várják a munkabeszüntetés miatt elmaradt bér kifizetéséhez a kérelmeket – mert a tagjaiknak erre van egy sztrájkalap –, de nem jön egy sem egy intézményből, ahol pedig azt írták: sztrájkolnak majd.
A PSZ-alelnök tapasztalatai szerint egyébként úgy az iskolák tizede szokott az ilyen megmozdulásokban részt venni. Úgy tapasztalja, ellentétes hatások érvényesülnek: sokan már belefáradtak a folyamatos tiltakozásba, mások viszont éppen a státusztörvény tervezete miatt döntöttek úgy, hogy most beleállnak.
Tüntetés és egyeztetés is lesz
Április 24-én délután azonban nem csak sztrájk lesz, tüntetést is tartanak Budapesten, a tervek szerint a résztvevők a Kálvin térről a Belügyminisztérium épületéhez vonulnak majd. Emellett a szakszervezetek azt kérik kollégáiktól, aki nem sztrájkol, élőlánccal vagy más látható módon fejezze ki a tiltakozását. A tüntetést úgy tudjuk, pedagógusok és diákok közösen szervezik és a státusztörvény ellen szól, de más szektorok, például a szociális ágazat problémáiról is szó lesz.
De még ezt megelőzően április 21-én, azaz most pénteken következik a kormány – egészen pontosan az oktatást is felügyelő Belügyminisztérium – és a szakszervezetek közötti egyeztetés következő fordulója.
Bár a múltkori alkalom után a tárca lapunk kérdésére azt írta, közeledtek az álláspontok, a szakszervezetek ezt akkor nem egészen ugyanígy látták. Az kiderült, hogy a státusztörvény eredetileg júniusra tervezett bevezetése csúszhat és Rétvári Bence államtitkár minapi parlamenti szavai arra engednek következtetni, hogy akár tartalmi változások is jöhetnek az új jogállás részleteivel kapcsolatban, mindez egyelőre aligha teszi túl bizakodóvá az érdekvédőket, hiszen az új jogállás bevezetését egyelőre úgy néz ki, mindenképpen tervezi a kormányzat.
Országjárás, korlátokkal |
Totyik Tamás azt is elmondta, helyi pedagógusok meghívására „roadshow” keretében járják az országot, hogy jogászokkal összeállított anyagokkal tájékoztassák kollégáikat, mi vár rájuk az új jogállás bevezetésével. Az úticélok közt szerepel például Székesfehérvár, Ács, Monor és Kőbánya is, ugyanakkor azokba az iskolákba, ahol nem kizárólag ott tanító pedagógusok hallgatnák meg a tájékoztatót, nem engedik be őket, így ott helyi művelődési házban kell helyszíneket keresniük – mondta el a PSZ alelnöke. |
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
