Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
Ahogyan arról az Eduline-on folyamatosan beszámolunk, a pedagógusok jogállását megváltoztató státusztörvény elég nagy port kavart az elmúlt időszakban. Rengetegen tiltakoztak például az ellen, hogy a tervezet növeli a napi maximális munkaidőt, döntéseket vesz el a tantestületektől és korlátozza a tanárok szólásszabadságát is. A kormány szerint ugyanakkor egy, „a valós teljesítményt a középpontba állító hivatásrendi szabályozás” készül, mely a pedagógusok bérének emelésével együtt „jelentősen fogja emelni a köznevelés minőségét”.
A szakszervezetek szerint nem véletlen, hogy együtt említik a kettőt, ugyanis össze akarják kötni ezeket. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke úgy látja: „az elbocsátott vagy elmenekült pedagógusok” bérével felszabadult forrásokból fedeznék a maradók béremeléseit. Bár most úgy néz ki, az új, „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” eredetileg júniusra tervezett bevezetését elhalaszthatják, elképzelhető, hogy a kettő részben kizárja egymást.
A kormány ugyanis EU-s forrásból szeretné a béremelés egy részét finanszírozni, ám a Qubit.hu cikke azt írja: brüsszeli forrásuk szerint a törvénnyel akkora a baj, hogy
„adott esetben ez azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet”.
A lap szerint ugyanis az Európai Bizottság feltételeivel, amiket a béremelésre szánt pénz utalásához szabtak, a tervezet szembemegy.
Nem ezt vállalták
Arról egyébként szakszervezeti részről is beszéltek már többször, hogy a kormány uniós vállalásainak ellentmondanak az új jogállás részletei. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban lapunknak azt nyilatkozta, az ide vonatkozó uniós programban a kormány például azt vállalta, hogy vonzóvá teszi a pedagógusszakmát, nem vesz el szerzett jogokat és az autonómiát sem csökkenti. Az EFOP Plusz nevű programcsomagban szó szerint a következő szerepel: „A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.”
Az érdekvédők szerint szinte mindet sérti a tervezet tartalma.
Ám eddig ez csak olyan kontextusban hangzott el, hogy így megpróbálnának a szakszervezetek nyomást gyakorolni a kormányra, hogy módosítson a törvénytervezeten, arról eddig nem volt szó, hogy emiatt a bérrendezés uniós része is veszélybe kerülne. Márpedig a kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná, így annak kiesésével a bérrendezés alapjaiban kérdőjeleződne meg. A kormány közlése alapján uniós pénzek nélkül a belengetett 21 helyett mindössze 10 százalékos emeléssel számolhatnának a pedagógusok. Márpedig a csütörtöki szakszervezeti egyeztetésen az derült ki, a kormány kitart az új jogállás bevezetése mellett.
A Qubit felidézi: EFOP Plusz szerint a tanárok átlagbére 2025-re elérné a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát és legalább 2030 végéig ez meg is maradna. A pályakezdők éves béremelése pedig 2023-tól legalább 2030 végéig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező lenne. A béremelésről szóló jogszabálynak elvileg március végéig kellett volna életbe lépnie, de Nagy Erzsébet elmondása alapján Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár erről azt mondta, a dátum ügyében az EU rugalmas volt.
A Qubit forrásai szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, de az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. A lap egy másik forrása szerint a kormányon belül is volt feszültség a törvénytervezet körül, mert akadt olyan kormányzati képviselő, aki szólt, hogy „nem ezt ígértük az Európai Bizottságnak, és baj lesz így ebből a törvényből. De őt a cikk szerint „lehurrogták, hogy ezzel a mentalitással nem lesz sokáig kormánytag".
(Kiemelt képünk illusztráció az egyik korábbi pedagógus-tüntetésről, fotó: Veres Viktor.)
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
