Nem fogadták el a szakszervezetek a brit kormány 4,3 százalékos ajánlatát, április végén ismét sztrájkolnak az országban.
Már négy pedagógus szakszervezet utasította vissza a brit kormány béremelési ajánlatát - írta meg a BBC.
Többször beszámoltunk róla már mi is, hogy nem csak nálunk, de több külföldi országban is béremelésért és a közoktatás javításáért harcolnak a tanárok. Skóciában az elfogadott 14 százalékos béremelési ajánlattal már megoldódott a helyzet, Angliában viszont továbbra sem csitul a tiltakozás és a sztrájkhullám. A legutóbbi hírek szerint a 2022-es 5 százalékos béremelés után a kormány erre az évre további 4,3 százalékos béremelést és egyszeri, egyösszegű 1000 fontos (472 ezer forint) támogatást ajánlott a közoktatásban dolgozó tanároknak, ami a kezdő pedagógusok éves fizetését szeptembertől 30 000 fontra ( 1 283 000 forintra) emelné. Az ajánlatot azonban négy szakszervezet, köztük Anglia legnagyobb tanári szervezete, a több mint 280 ezer tagot számláló National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) is visszautasította.
"A kormány bérajánlata meg sem közelítette a pedagógusok fizetésével és munkakörülményeivel kapcsolatos aggályokat, így ezt a tagjaink jogosan utasították vissza" - mondta Gillian Keegan, a szervezet titkára.
Ennek fejében a szervezetek folytatják a tiltakozást, a sztrájkot és az országos gördülő sztrájkot, melyekkel az elmúlt hónapok során már többször is megbénították az ország oktatását. A következő időpontja április 27 és május 2, április 26-án pedig Észak-Íroszágban sztrájkolnak majd.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
