Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Érkeznek az első hírek a Belügyminisztérium által bejelentett teljesítményértékelési rendszer "próbaüzeméről" - írta meg a hvg.hu.
Néhány nappal ezelőtt már mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint körülbelül 30-40 iskolában elindult a januárban bejelentett pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése. Bár azt nem árulták el, hogy mely iskolákban zajlik a tesztüzem, a TanárBlog kérésére több olyan iskola pedagógusa is jelentkezett, ahol már zajlik a rendszer tesztelése.
„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket” - nyilatkozta a hvg.hu-nak egy a neve elhallgatását kérő pedagógus.
Egy másik tanár beszámolója szerint egyelőre annyi történt, hogy le kellett írniuk három tanórán kívüli vállalást, mint például a versenyre készítés, a ballagtatás és egy főiskolai hallgató mentorálása. Erre 3x10 pontot kapnak majd, de óralátogatások is lesznek, amin különböző szempontoknak kell majd megfelelniük.
"A pontok alapján százalékolnak, s elosztják a tantestület tagjait felső és alsó 25 százalékra. Ezeknek a pontoknak a számát az igazgató, illetve az órát látogató dönti el” – mondta.
Ezek alapján úgy tűnik, igaz az a feltételezés, hogy a pontozás 70 százalékban központilag előre meghatározott szempontok alapján zajlik majd, az iskoláknak pedig mindössze 30 százaléka marad a beleszólásba. Az érintett pedagógusok azonban úgy látják, egyelőre szó sincs egyéni fejlesztési tervekről és a szakmai munka színvonalát javító feladatokról. Szerintük egyszerűen három olyan pluszfeladatot kell vállalniuk, ami egyébként nem tartozik az alapfeladatok közé.
Ez egy kicsit olyan, mintha egy orvos munkájának a minőségét azzal szeretnénk javítani, hogy fejlesztési tervet kell írnia a kórházi karácsonyi ünnepély megszervezésére, vagy a bohócdoktorok koordinálására
- vélekedett egy a lapnak nyilatkozó szakértő.
A tanári értékeléseket továbbá a diákok is segíthetik kérdőívek kitöltésével, ez azonban szintén problémás, hiszen ennek kitöltésekor egyszerűen kivetíthetik az iskolával kapcsolatos ellenérzéseiket, valójában tehát nem az őket tanító pedagógusokat pontoznák.
A megkérdezett tanár-oktatáskutató szerint tehát a teljesítményértékelési rendszer jelen formájában "teljesen alkalmatlan lesz arra, hogy valós visszajelzést adjon és fejlődési útvonalat határozzon meg", helyette sokkal inkább az adminisztratív, "kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen" extra feladatokról szól.
