Adminisztratív extra feladatok, előre meghatározott szempontrendszer, tanulói értékelések. Így zajlik a teljesítményértékelési rendszer tesztelése a kiválasztott iskolákban.
Érkeznek az első hírek a Belügyminisztérium által bejelentett teljesítményértékelési rendszer "próbaüzeméről" - írta meg a hvg.hu.
Néhány nappal ezelőtt már mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint körülbelül 30-40 iskolában elindult a januárban bejelentett pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése. Bár azt nem árulták el, hogy mely iskolákban zajlik a tesztüzem, a TanárBlog kérésére több olyan iskola pedagógusa is jelentkezett, ahol már zajlik a rendszer tesztelése.
„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket” - nyilatkozta a hvg.hu-nak egy a neve elhallgatását kérő pedagógus.
Egy másik tanár beszámolója szerint egyelőre annyi történt, hogy le kellett írniuk három tanórán kívüli vállalást, mint például a versenyre készítés, a ballagtatás és egy főiskolai hallgató mentorálása. Erre 3x10 pontot kapnak majd, de óralátogatások is lesznek, amin különböző szempontoknak kell majd megfelelniük.
"A pontok alapján százalékolnak, s elosztják a tantestület tagjait felső és alsó 25 százalékra. Ezeknek a pontoknak a számát az igazgató, illetve az órát látogató dönti el” – mondta.
Ezek alapján úgy tűnik, igaz az a feltételezés, hogy a pontozás 70 százalékban központilag előre meghatározott szempontok alapján zajlik majd, az iskoláknak pedig mindössze 30 százaléka marad a beleszólásba. Az érintett pedagógusok azonban úgy látják, egyelőre szó sincs egyéni fejlesztési tervekről és a szakmai munka színvonalát javító feladatokról. Szerintük egyszerűen három olyan pluszfeladatot kell vállalniuk, ami egyébként nem tartozik az alapfeladatok közé.
Ez egy kicsit olyan, mintha egy orvos munkájának a minőségét azzal szeretnénk javítani, hogy fejlesztési tervet kell írnia a kórházi karácsonyi ünnepély megszervezésére, vagy a bohócdoktorok koordinálására
- vélekedett egy a lapnak nyilatkozó szakértő.
A tanári értékeléseket továbbá a diákok is segíthetik kérdőívek kitöltésével, ez azonban szintén problémás, hiszen ennek kitöltésekor egyszerűen kivetíthetik az iskolával kapcsolatos ellenérzéseiket, valójában tehát nem az őket tanító pedagógusokat pontoznák.
A megkérdezett tanár-oktatáskutató szerint tehát a teljesítményértékelési rendszer jelen formájában "teljesen alkalmatlan lesz arra, hogy valós visszajelzést adjon és fejlődési útvonalat határozzon meg", helyette sokkal inkább az adminisztratív, "kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen" extra feladatokról szól.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
