Keveset hallani róluk, mert nem mernek nyilatkozni: ilyen a vidéki tanárok helyzete

A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.

  • Eduline

„Minden osztályfőnök maga tanítja a nyelvtant, irodalmat az osztályának, mert magyartanár nincs, technikatanár sincs, ezt is az osztályfőnökök tanítják a saját osztályuknak, az igazgatóhelyettes szeret rajzolni, ezért a rajzot ő oktatja, a kémiatanár egy másik településről jár át, az énektanár szintén óraadó.” – mondta egy vidéki iskola tanárja a Válasz Online-nak.

A híroldal szerette volna feltérképezni a vidéki tanárok helyzetét, ezért több település pedagógusával is beszéltek, akik elszomorító képet festettek az ottani körülményekről. Az is árulkodó, hogy csak teljesen anonim formában mertek nyilatkozni, még a város nevének elhallgatását is kérték, mert ennyire félnek a retorziótól. Az egyik beszámoló szerint többen direkt utasítást is kaptak a tantestületi értekezleten, hogy senkinek ne nyilatkozzanak, mert „utánuk nyúlnának”.

„Ha a Horthy rendszert tanuljuk, még egy hetedikes, falubeli gyereknek is feltűnik, hogy az egészen hasonló ahhoz, ami ma van” – nyilatkozta egy másik tanár, akinek az iskolájából több szakos tanár is hiányzik. A természettudományi órák egy részét például egy biológus tartja, aki egy másik településről ingázik hozzájuk.

Vannak az egész országot érintő problémák is

Egy gyógypedagógus elmondása alapján a legdühítőbb számára nem is az alacsony bérek, hanem a sok adminisztráció és a fizetetlen helyettesítések. 30 óráig minden pedagógus ingyen helyettesít, mivel az állam csak ezen felül fizet a plusz munkáért. És csak ezután kezdenek hozzá a többi feladathoz: adminisztráció, dolgozatjavítás, felkészülés, szakkörök. Több megkérdezett bírálta az új minősítési rendszer bevezetését is, amellyel még szigorúbban ellenőriznék a tanárok munkáját - erről itt olvashattok részletesebben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.