Négy éve egy gyógyszertárban tanulnak a diákok Babócsán

Négy éve egy volt gyógyszertárban tanulnak a gyerekek Babócsán, mert még mindig nem értek a helyi iskola 1,8 milliárdos felújításának a végére, pedig a tervek szerint ennek 2020 szeptemberéig meg kellett volna történnie.

  • Eduline

Még 2019 nyarán kezdődött meg a felújítás, ekkor azt ígérték, hogy a következő évben már vissza is térhetnek a diákok az iskolába, amelyet a Kaposvári Tankerület 1,1 milliárd forintból szeretett volna fejleszteni - olvasható a Nepszaván.

A beruházást az APM Construct Kft. nevű cég nyerte el, de a koronavírus-járványra hivatkozva nem tudták időben befejezni az építkezést, a tankerülettől kaptak haladékot, de ezek után sem haladtak a munkával, ezért felmondták velük a szerződést. Közben az iskola egyre rosszabb állapotba került, be is ázott, az infláció miatt pedig elszálltak az építkezés költségei, így a kormány az áprilisi választások előtt adott rá még további 734 millió forintot. A projekt ára azonban 66 százalékkal emelkedett, így ez is kevésnek bizonyult.

Végül egy barcsi cég folytatta a munkát, ők azt ígérték, hogy idén januárban már visszatérhetnek az iskolapadba a tanulók, de elszámolási vitáik támadtak a tankerülettel, így végül velük is felmondták a szerződést.

A kálvária óta több szülő is átiratta más település iskolájába gyerekeit és néhány tanár is távozott. Az ügyben egyedül Ander Balázs, barcsi ellenzéki országgyűlési képviselő tett lépéseket. Több alkalommal is felhozta a parlamentben a babócsai iskola helyzetét, de érdemi választ nem kapott arra a kérdésre, hogy megvalósul-e az iskola felújítása: „A kormány elkötelezett az európai uniós források szabályos és hatékony, a magyar emberek érdekeit szolgáló felhasználása mellett. Hatáskörének megfelelően az Irányító Hatóság nyomon követi a szabályos megvalósulást, és megteszi a szükséges lépéseket, amennyiben ez indokolt” - válaszolták neki.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.