Maruzsa Zoltán szerint "rendkívül szerencsétlen" ha valaki az érettségi bojkottjára szólítja fel a pedagógusokat

A bojkotthoz eddig több mint háromszáz pedagógus csatlakozott, a kormány szerint viszont a szükséges létszámnál még így is másfélszer többen jelentkeztek a vizsgák megszervezésére.

  • Eduline/MTI

Több mint 21 ezer pedagógus jelentkezett az érettségi vizsgák megszervezésére. Ez a szükséges létszám másfélszerese - számolt be róla Maruzsa Zoltán kedden. A köznevelési államtitkár szerint a pedagógusok bojkottja ellenére nem lesz gond az érettségi vizsgák lebonyolításával, ugyanakkor azt is hozzátette; szerinte "rendkívül szerencsétlen", ha valaki az érettségi vizsgák bojkottjára szólítja fel a pedagógusokat.

Korábban már megírtuk, hogy a tatai Eötvös József Gimnázium és az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium pedagógusai februárban úgy döntöttek, nem vállalnak önkéntes munkát az idei emelt érettségiken, hogy így hívják fel a kormány figyelmét az oktatás problémáira.

Mi, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatával egyetértésben kijelentjük, hogy mindaddig nem vállalunk önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó

- írták.

Az akcióhoz azóta több mint háromszáz pedagógus csatlakozott, köztük az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 39 pedagógusa, az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium tanári karának több mint fele, és a VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 19 tanára is.

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.